Breaking news: Uber sofőrök ma hajnalra eltorlaszolták a járműveikkel a Deák teret, ezzel megbénították Budapest teljes belvárosának a közlekedését. A felháborodott tiltakozás oka, hogy megjelentek a vezető nélküli személyszállító autók a budapesti utcákon, és a derék személyszállítókat ezzel fokozatosan megfosztják a megélhetésüktől. Követelik a vezető nélküli járművek kitiltását az utakról, természetesen a magyar társadalom biztonsága miatti aggodalmukban.

Vicceltem, de nem tartom lehetetlennek, hogy nem is olyan sokára megérhetjük. Ugye milyen furán hangzik, de ugyanilyen fura volt a taxisok eheti tiltakozása is. Persze csak akkor hallhatunk majd ilyen hírt a jövőben, ha a budapesti taxisok mentálisan nem lépnek túl mai állapotukon és nem gondolják, hogy a technikai haladást erővel kell és lehet megállítani.

Ritkán, de azért előfordul, hogy szemünk láttára nyal vissza a fagyi, ezúttal a taxisoknak.

Megunták ugyanis, hogy versenyezniük kell az utasokért és segítségül hívták az Úr nevét, nem, az államot, hogy ugyan szabadítaná már meg őket ettől a káros versenytől, mert így túlságosan sok macerával jár az utasok lerablása. Állam bácsi pedig halkan meg is oldotta a maga módján. Nem sokat törte a fejét, elővett egy régi megoldást egyenesen a középkorból, és megalkották a taxis céheket szabályozó rendeletet.

A céh ugye a középkori iparosok szervezete volt, és egyik feladata a konkurencia, a verseny korlátozása. A céhen kívül nem lehetett ipart űzni, a céh létszáma korlátozott volt, és szigorú követelmények teljesítésével lehetett csak bekerülni. Eddig teljes a hasonlóság a mai budapesti taxis céhekkel, de azon a ponton a hasonlóság véget is ér, hogy a céhekre jellemző volt a műgond, a minőség is. Nos, ezt a 19. században anakronisztikussá vált céhrendszert – ezért is szűnt meg a világon mindenütt – találták ki tekintetes uraimék a 21. századi taxizásra.

A verseny persze ettől nem szűnt meg, csak az egységes tarifára való tekintettel nem árban és minőségben versenyeztek, hanem az utas lehúzásában. Ennek technikáit nagyon jól összefoglalta ez a blogbejegyzés, úgyhogy ezt is nem kell tovább ragozni. Ez a taxisok által kiharcolt rendszer viszont nem a hiénáktól tisztította meg a szakmát, hanem a tisztességesen dolgozni szándékozóktól. Az állami beavatkozás kontra produktivitás itt is törvényszerűen jött be.

taxisok

Az Uber megjelenése két dolgot mutatott meg: Az egyik, hogy verseny nélkül a taxizás drága. Amikor a konkurencia lényegesen olcsóbban szállít, akkor nem lehet tovább hablatyolni a költségekről.

A másik az, hogy a 21. században a modern alkalmazások mellett nem csak a középkori, de a huszadik századi szabályozások is anakronisztikusak, tehát az államnak is okosodni kell legalább egy okos telefon szintjére.

És egy harmadik, amit az utasoknak, de általánosságban a fogyasztóknak kellene észrevenni, mégpedig azt, hogy a verseny mindig a fogyasztónak jó, neki a legjobb, és nincs jobb fogyasztóvédelem a versenynél. Üvöltve kellene hát követelni saját érdekünkben, hogy legyen végre szabadversenyes piacgazdaság Magyarországon.

Most egy pillanatra hagyjuk, hogy a taxisok maguk kérték a fagyit, ami most visszanyalt, de tény, hogy nem azonos feltételek mellett versenyeznek. Ez a versenyhátrány egyrészt a technika alkalmazása miatt, másrészt az adózás, pontosabban a nem adózás miatt van.

Kérdés, hogy mi lehet megoldás és az a megoldás kinek jó.

A taxisok követelése, az Uber betiltása kinek jó? Jó a taxisoknak, mert az eddigi módon folytathatják az utasok legális és illegális lehúzását. A magasan megállapított fix tarifáról most már tudhatjuk, hogy az lényegében legális utaslehúzás, az illegálisról pedig fentebb csatoltam ismertetőt. Ebből következik, hogy ez a megoldás biztosan nem jó az utasoknak.

Kérdés, hogy érdekli-e ez a kormányzatot? Most már tudjuk, hogy nem, mert a taxisoknak adott igazat a vitában, és megígért minden Uber-űző eszköz bevetését. Azt nem tudjuk, hogy van-e érdekeltsége a pártállamnak a taxis cégekben, ha van, akkor érthető némileg a reakciója, ha nincs akkor nem, mert maga az Uber-űzés nagyon sokba kerül az államnak. Egy rakás adóellenőri kapacitást leköt és ugyanez a kapacitás hiányzik más területek ellenőrzéséből.

Adózás: ugye az egyik panasz, hogy az Uber minden fuvardíj 20%-át adózatlanul kiviszi az országból. Ha ez fáj az olcsóbban utazó utasnak, akkor az olyan, mint az abszolút irigy ember, aki azért nem szexel, nehogy a másiknak jó legyen. Meggyőződésem, hogy ez az utasokat nem zavarja, marad tehát, hogy mit tehet az állam.

Mivel a technológia lehetővé teszi, hogy magyarországi bejelentés nélkül működjön itt a cég, egyelőre sem mi, se más ország nem talált megoldást, sem az adóztatásra, sem a betiltásra. Kérdés, hogy kell-e ezen egyáltalán izmozni? Szerintem nem.

A másik adózási gond: az Uber sofőrök. Őket persze tudja üldözni a NAV, de nem kellene. Egy tisztességes adót szerintem mindegyik hajlandó megfizetni és cserében nyugodtan aludni és dolgozni. Aki ebben kételkedik, annak ott van tényként a tapasztalat. Amikor az EVA-t bevezették, már az elején dupla annyi adó jött be – az addig minden nyereséget nullára elköltségelő magánvállalkozóktól -, mint amennyire a hatóságok számítottak, pusztán azért mert kedvező volt az adózóknak. És ne feledjük, mivel az Uber teljesen transzparensen, elektronikusan működik, könnyű lenne megoldani is az adóztatást.

Továbbá a taxisokat is fel kellene szabadítani a sok felesleges terhek alól, és hagyni kéne őket versenyezni az Uberrel. Ebben az esetben ők is lejjebb tudnának menni a tarifákkal, és semmi nem akadályozza meg őket abban, hogy hasonló hatékony technikát alkalmazzanak. Emlékeztetésül, az Uber másik nagy előnye az olcsósága mellett, hogy nem lehet az utast lehúzni. Ennek megoldására is rákényszerítené a taxisokat a verseny.

Az Ubert szeretjük, mert versenyt teremtett és lenyomta az árakat, és tudjuk, hogy nem lesz jó és nem fogjuk szeretni, amikor a többi szereplőt kiszorította a piacról, monopolhelyzetbe kerül, és attól kezdve ő lesz a taxis céh. Azt szeretnénk, ha az uberizált taxis cégek versenyben tudnának maradni. Igazából nem is az Ubert szeretjük tehát, hanem a versenyt.

(Fotó: hvg.hu)