Alaposan kiverte a biztosítékot Kész Zoltán barátunk azzal, hogy nyilvánosan igent mondott a 2024-es budapesti olimpia megpályázására. A személyeskedő, mocskolódó kommentekkel nem érdemes foglalkoznunk, és persze azokkal sem, amelyek úgy bírálták Zoli érveit, hogy láthatóan el sem olvasták a posztját; és azokkal sem, amelyek eleve megkérdőjelezték esélyteremtő, beruházáspárti szándékát, jóhiszeműségét, azt feltételezve, hogy gazdasági önérdekből egy jövőbeni korrupt kormány szekerét tolja,

Kész Zoli érvei teljesen legitimek: “Az olimpia nem falat emel, hanem kinyitja a határokat óriási turisztikai és reklámbevételt produkálva, megismertetve a világot az egyik legszebb fővárossal és hazánkkal. (…) megfelelő körültekintéssel és alapossággal gazdaságosan és nyereségesen is lebonyolítható, forrást teremthet az infrastruktúra fejlesztéséhez, hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez akár oly módon is, hogy az a leszakadó rétegek munkába állásában is segítséget nyújthat.”

Mindezt előrebocsátva meggyőződésem, hogy Kész Zoli téved. Két okból: a) nincs és nem is lesz rá elég pénz, b) ha lenne is, azt nem erre kéne költeni, és nem más kiterjedt, jóléti kiadásokat kéne belőle finanszírozni (ahogy azt az olimpia baloldali ellenzői szeretnék), hanem eleve az embereknél kéne tartani. Az a pénz az övék. A miénk.

Görög romok, 2004-ből (fotó: distractify.com)

Görög romok, 2004-ből (fotó: distractify.com)

Amit nekünk, szabadpiac-pártiaknak követelnünk kéne, az pont az, hogy soha ne gyűlhessen össze ennyi közpénz kormányzatoknál. Ezért is támogatjuk pl. Kész Zolival együtt az egykulcsos adó fenntartását, további csökkentését, sőt, kiterjesztését az összes adónemre. Fellendülés, jólét szabad társadalomban nem állami gigaprojektekkel, hanem a vállalkozói szféra adó- és gazdaságpolitikai motiválásával, joguralmi garanciákkal, a bürokrácia teljes leépítésével érhető el.

Nem csupán korrupt fideszes/szocialista kormányzatok idején, hanem teljesen átlátható körülmények között sem tartunk ott, hogy ilyesmibe invesztáljunk. Eleve kétséges dolog gigantomán állami presztízsberuházásokkal teremteni időleges munkahelyeket, később automatikusan feleslegessé váló épületeket, olimpiai infrastruktúrát létrehozni. Tévedés ne essék: elemi szükség van fejlesztésekre, beruházásokra – de a külföldi tapasztalatok alapján a szükséges forrásokat egy ilyen rendezvény valójában leginkább csak eltéríti, nemigen segíti.

A velünk összevethető felelősségű pénzgazdálkodást és átláthatóságot praktizáló Görögország számára teljes csőd lett a 2004-es olimpia, olyan pénzt költöttek el, amivel valójában nem rendelkeztek, a végeredmény számos képösszeállításon, videón megtekinthető. A közgazdászok között ritka a konszenzus, abban azonban általában egyetértenek, hogy az olimpiai költségeket szinte törvényszerűen alultervezik, az eredmény pedig legalábbis kétséges (“Amikor az Olimpiára gondolunk, abból a feltételezésből szoktunk kiindulni, hogy a játékok erőteljes gazdasági fellendülést okoznak, ám valójában ez a hatás rendkívül mérsékelt”). “Victor Matheson közgazdász professzor szerint nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy az olimpiák megrendezése jelentős gazdasági nyereséget termelne” – olvashattuk a CNN összeállításában is.

Ami a hazai viszonyokat illeti: a képviselők (Fidesz plusz Jobbik plusz Kész Zoltán és Fodor Gábor) úgy döntöttek a 2024-es olimpiai beruházás támogatása mellett, hogy nem láthatták a PricewaterhouseCoopers (PwC) egyelőre titkos hatástanulmányát. Annyit azonban lehet tudni, hogy lényegében a 2002-ben egyszer már megírt, a 2012-es olimpiát szem előtt tartó megvalósíthatósági előtanulmány reciklált változatáról van szó, amelynek kockázatai között bizony ott van a fenti aggodalmak többsége. A dokumentumot jó pár éve profin, mindennek utánaszámolva kivesézte Berlinger Edina a Magyar Narancsban, egyik kulcsmegállapítása:

“Magyarországnak a következő néhány évben két fő problémát kell megoldania: egyensúlyba kell hoznia a költségvetését (ezzel párhuzamosan fenntartható pályára kell tenni a nyugdíj-, az egészségügyi és az oktatási rendszert), illetve jól kell elköltenie a várható óriási EU-s fejlesztési pénzeket. Mindkét feladat megoldását korlátozza az olimpia.”

 

Érdemes azonban az egész okfejtést elolvasni, nehéz mit hozzátenni. Talán csak azt, hogy utána világos lesz: sem baloldali, sem szabadpiaci szemszögből nincs okunk kiállni egy 2024-es budapesti olimpia mellett.

 

fivebestessaywritingservices.blogspot.com