Hanem a züllött, fantáziátlan ellenzéki pártok, a tehetségtelen vezéreik, a kritikátlan holdudvaruk és a “toleranciára” nevelt választóik, akik képtelenek megérteni,. hogy a világ plurális, nincs “helyes” világnézet, legföljebb alkalmasabb és kevésbé alkalmas. Azt, hogy az övék alkalmasabb, viszont 30 év alatt nem tanulták meg elmondani. Tehát  politikailag némák.

Máris elkezdődött a vereség relativizálása a rettenetes ellenzék soraiban, miközben Orbán Viktor arról beszél, hogy évtizedekre eldőlt az ország sorsa.

A kötelező mechanikus lemondási reakción túl változatlanul nem értik a felelősségüket se a történtek kapcsán, se a jövőt illetően, nem értik az okokat és — ne legyenek illúzióink — természetesen fogalmuk sincs a “hogyan tovább”-ról. Nem egyszerűen alkalmatlanok ellenzéknek, hanem silányak embernek (leszámítva a kötelező kivételeket, akik kapcsán Hadházy, Márki-Zay, Mellár neve ugrik be először, és ha ez ember megnézi a produktumukat, igazolva látja ezt, azaz van az a karakter, amelyik győztes lehet a NER körülményei között is).

Öt éve mondom ugyanazt, amit minden szilárd erkölcsi mércével, legalább középszerű politikai képzelőerővel és szakmai hozzáértéssel rendelkező embernek tudnia kellett. Nem tudtuk kritikus számban, viszont a politikához hasonló felelősséggel rendelkező sajtóban lyukat beszélhettek a hasunkba ugyanazok a silányak.

Most itt tartunk, és elégtételt fog venni a jövő az elszalasztott múltért. Tudhatnék most okosabbat mondani? Nem tudok.

 

(A szerző filozófus. A fenti poszt először az 1000 A Mi Hazánk c. blogon jelent meg. Újraközlés a szerző engedélyével. Fotó: hvg.hu)