Kalifornia állami törvényhozásának felsőháza elfogadott egy törvényjavaslatot, ami börtönnel fenyegeti meg azokat, akik nem hajlandóak egy transznemű személy saját preferált személyes névmásait használni.

Amennyiben a javaslatot az alsóház is elfogadja, s a kormányzó is kihirdeti, úgy Kaliforniában a jövőben börtön jár majd azért, ha egy férfira úgy hivatkoznak, hogy he, egy nőre, hogy she, de ez a hivatkozottnak nem tetszik.

A törvényjavaslat személyi hatálya egyelőre az ápolóotthonok és fekvőbeteg-ellátó gyógyintézetek körére terjed ki, és az egyévi börtön helyett 1.000,- $ pénzbüntetés is kiszabható.

A “liberális” Kaliforniában.

A “liberális” Kaliforniában, ahol a mai keresztényeket (!) folyton tetemre hívják a spanyol (!) inkvizícióért, a boszorkányüldözésért, a keresztes hadjáratokért, az eretnekek elégetéséért, a doktrinális ortodoxia fenntartásáért. Ugye, a gondolkodás az, hogy “ha mi csináljuk, nem inkvizíció”, “ha mi csináljuk, nem cenzúra”.

goya

Minden ember tiszta lappal jön a világra. Nincsenek született ismeretei. Minden ismeretet, amit csak megszerez – az anyaméhen belül felfogott első érintésektől és hangoktól kezdve a beszéd és a járás megtanulásán és a világ felfedezésén át a korszakalkotó tudományos áttörésekig – érzékszervei észleleteinek értelmi azonosításával és rendszerezésével szerzi. A priori igazság nem létezik, minden igazság, amit az ember megismer, a valóság tényeinek ellentmondásmentes elvonatkoztatása és beépítése ismeretei összefüggésébe.

Ezt a tapasztalati tudást fejezi ki a nyelv több-kevesebb sikerrel. Az ember látja maga körül az embereket, és azonosítja őket, mint embereket. Aztán felfedezi az emberi természet két módozatát, a férfit és a nőt, és már nem csak emberekként, hanem férfiakként és nőkként azonosítja őket. Aztán megtanulja a különböző embereket különböző tulajdonságaik szerint is azonosítani. Az így elvonatkoztatott fogalmaihoz pedig nyelvi jeleket társít, amelyeket megtanul kimondani és leírni.

A tilalom nem működik. Nem működött Istennek sem az édenkertben, Izraelnek sem a Sinai-sivatagban, az Egyháznak sem a középkorban, az amerikaiaknak a szesztilalom idején, a náciknak és kommunistáknak a cenzúrával, ahogy ma sem működik a muzulmánoknak a vallási rendőrséggel, nem fog működni a kaliforniai regresszív baloldalnak sem a személyes névmásokkal. Nem ilyen az ember természete. Tilalmakkal még semmilyen “bűnt” sem lehetett megszüntetni.

Sem a tilalmakkal, sem a tilalmak mellé tett fenyegetéssel, sem a fenyegetések beváltásával és szigorításával. Az ember elméje nem fogad el parancsokat. A parancsolgató csak pokollá teszi az életet a földön, frusztrálja önmagát és mindenkit, és eleve lehetetlenné teszi az erényes életet, mert ahol a büntetéstől való félelem miatt az emberek nem mernek hibázni, ott a helyes cselekvésre se lesz senkinek bátorsága. Máris minden erkölcsi fejlődés ki van zárva.

“Ha mi csináljuk, nem inkvizíció” – mondják. “Ha mi csináljuk, nem cenzúra” – mondják.

De az.

 

(Képünk: Francisco Goya festménye. Forrás: Wikipedia)