Soros György volt már jó és gonosz Magyarországon. Eszméivel aligha érthet egyet olyasvalaki, aki nem rokonszenvez a kollektivizmussal és az etatizmussal. Azt azonban nem lehet ráfogni, hogy saját értékrendjét válogatás nélkül erőltetné mindenkire, aki átlépi küszöbeit.

A katolikus eszmetörténész dr. Heidl György, aki ma a Pécsi Egyházmegyei Hivatal kulturális, tudományos és kommunikációs igazgatójaként működik, a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem Bölcselet Tanszékén szerezte MA és PhD fokozatát, s a szintén a magyar-amerikai pénzember neve fémjelezte Nyílt Társadalom Alapítvány ösztöndíjával kutathatott az Egyesült Államok katolikus egyetemein és Rómában, az ókeresztény egyházatyák munkásságát tanulmányozó Augustinianum Patrisztikai Intézetben.

A SzemLélek blognak adott interjújában a pécsi bölcselő többek között arról is mesélt, hogy a CEU-n oktatói és az alapítványi kurátorok is tudva tudták, hogy egy katolikus filozófust támogatnak, de elé soha semmilyen akadályt nem gördítettek ezért. Talán ők tényleg komolyan veszik a nyíltságot. Pedig a Nyílt Társadalom Alapítvány a progresszivizmus és modern liberalizmus társadalommérnökségről alkotott eszméivel rokon.

Most azonban, miután

orosz újságok megírták, hogy Putyin elnököt rendkívül zavarja, hogy van Budapesten egy olyan intézmény, amelyben sorozatban termelik a szabadságharcosokat és a szabadgondolkodókat különböző volt szovjet tagköztársaságokba

– ahogy Bokros Lajos, a CEU tanára és volt vezérigazgatója mondta a Népszavának – az orosz medve magyar pulija rögtön rá is vicsorított az egyetemre. „Ez Oroszországban nyílt titok, többek között a függetlenségét félig-meddig máig megőrző Vedomosti újságban is jelent meg erről cikk” – folytatta a professzor.

Való igaz, például itt van a nyugatbarát és NATO-párti Miheil Szaakasvili, Grúzia 2008 és 13 közti elnöke, aki CEU öregdiák volt. Ő kormányzott a 2008 augusztusi ötnapos orosz-grúz háború idején is, amikor Dél-Oszétiából és Abháziából orosz védőernyő alatt abház és oszét erők kiűzték a grúzokat, majd Oroszország grúz területeket kebelezett be.

KGB

Vélhetően ezért, felsőbb, moszkvai utasításra lett vörös posztó a Közép-európai Egyetemből. Miután a lex CEU tervezete napvilágra jutott, a kormánypártok lakájmédiája kiadta a jelszót, hogy a CEU szabálytalan, csaló, Soros-bérenc, idegenszívű és hazaáruló. A fasisztoid kulturális koalíció kültagja, a Jobbik egyik alelnöke, Toroczkai László már nemzetbiztonsági kockázatot látott az intézményben, aminek még a helyét is sóval kell behinteni.

Nem értem.

Ha nemzetbiztonsági kockázat, akkor hogyhogy az Oktatási Hivatal foglalkozott a Közép-európai Egyetemmel, és nem az Alkotmányvédelmi Hivatal? Ha nemzetbiztonsági kockázat, akkor miért kijavítás alatt álló szabálytalanságokról tájékoztatott az oktatásügyi államtitkár, és nem állam elleni bűncselekmények alapos gyanújáról a legfőbb ügyész? Ha nemzetbiztonsági kockázat, akkor miért törvényjavaslat készül egy boszorkánykonyhában, és nem egy bűncselekményt derítenek fel az arra hivatottak?

Ha nemzetbiztonsági kockázat, akkor miért törvényjavaslatot terjeszt elő a Kormány, és nem nyomozást rendel el az ügyészség? Ha nemzetbiztonsági kockázat, akkor miért az Országgyűlés „vitázik”, és nem a Készenléti Rendőrség nyomoz? Ha nemzetbiztonsági kockázat, akkor miért a felsőoktatási törvényt módosítják, és nem a Büntető törvénykönyvet, a büntetőeljárási törvényt és a nemzetbiztonsági törvényt? Ha nemzetbiztonsági kockázat, akkor miért az Oktatási bizottságban kezdték a törvényjavaslat vitáját, és nem a Nemzetbiztonsági bizottság előtt?

Nemzetbiztonsági kockázat a magyar állam alkotmányos rendjére, önállóságára, függetlenségére és területi épségére, a pénzügyi rendszer és a nemzetgazdaság zavartalan működésére veszélyt jelentő tevékenység. Ezek közül mit fenyegetett a Közép-európai Egyetem? Mivel? Mikor? Hogyan? Válasz nincs, és nem is lesz. A valódi nemzetbiztonsági kockázatok nem szoktak érdemben válaszolni.

Viszont, ha már állam elleni bűncselekményeknél tartunk…

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntette tényállásának megállapítására a hivatalban levő miniszterelnöknek még az ellenzék vezéreként Kötcsén 2009 szeptemberében elmondott beszéde lehet alkalmas. Akkor a „demokratikus centralizmusról” értekezett MSZMP-főtitkár Kádár János után szabadon „a baloldalt is magába foglaló centrális erőtérről” szónokolt, s amiben lényegében a hadat üzent a jogállamiságnak.

A kijavítás alatt álló szabályszegés nem állam elleni bűncselekmény. Egy szabályhatározat egyes rendelkezéseinek megszegése nem jogszabálysértés, főleg nem csalás, szemben Orbán Viktor és Németh Szilárd állításával. Kettejük közül legalább a jogvégzett miniszterelnöknek kellene tudnia, mit beszél, de ezt az ismeretet az ELTE falai közt hagyta – szerencsére más megtalálta, és felvette.

Az viszont nem szabályszegés, hanem az Alaptörvénybe és a jogalkotásról szóló sarkalatos törvénybe egyaránt ütköző súlyos hiba, hogy minden eljárási szabályt sutba vágva készül törvénytervezet egy főhivatal falai között, amit utána horderejére és visszhangjára való tekintet nélkül sürgősséggel tárgyaltat a Kormány az Országgyűlésben.

A jogszabály általánosan kötelező magatartást ír elő. Miképpen teljesül ez a kívánalom, ha látványosan egyetlen jogalanyra szabták annak tartalmát? Aztán az meg egy háromezer éves jogelv, hogy egy lehetetlenség kikötése semmis, de ez sem számít a jogalkotás Hókuszpókjának: nemzetközi szerződést akar kötni olyasvalakivel, akinek nincs hatásköre nemzetközi szerződést kötni ilyen tárgyban.

Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő egyik MA és PhD fokozatát is a Közép-európai Egyetem Történelem Tanszékén szerezte. Az oxfordi Queen’s College-ban is a Soros Alapítvány és a brit Külügyi és Nemzetközösségi Minisztérium (Foreign and Commonwealth Office) közös ösztöndíjával tanult.

A New York-i főkonzul Kumin Ferenc szintén a CEU „büszke öregdiákja”, ahogy egy New York-ban tartott rendezvényen magát nevezte. Ma már – szigorú pártutasításra, bizonyára, de – nem tartja magát „büszke öregdiáknak”. Ott most védelmezni kénytelen a védhetetlent: a Kormány kutatói és tanszabadságot lábbal tipró húzását.

Orbán Viktor 1989-ben ugyancsak Soros-ösztöndíjjal került Oxfordba. Az angol szabadelvű állambölcselet történetét tanulmányozta a Pembroke College-ban. Kár, hogy a szovjet tekintélyelvű állambölcselet gyakorlatát tanulta meg a Kádár-rendszerben.

Deutsch Tamás és Szájer József európai parlamenti képviselők, Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, Schmidt Mária ’56-évfordulós kormánybiztos, Terror Háza-főigazgató és Kövér László házelnök is abból a ma már mocskosnak kikiáltott pénzből töltött időt neves angliai felsőfokú tanintézetekben, amelyről még 1992-ben testületileg ismerték el, hogy

aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon,

tiltakozva

az Alapítvány politikai csatározásokba történő bevonása ellen.

Viszont kapva kapott a precedensen egy másik Viktor is, a miniszterelnökből parlamenti képviselővé süllyedt Victor Ponta román szocialista politikus. Dicsérte magyar druszáját, hogy milyen kiváló ötletet adott neki, s azonmód meg is ígérte, hogy hasonló törvényjavaslatot fog előterjeszteni a román törvényhozásban. Azt ugye a magyarok világraszóló megváltója képében tetszelgő „Viktor! Viktor!” is érti, hogy erre könnyen rámehetne a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is? Reméljük a legjobbakat, hogy a jogállamiság mellett nem oly rég kiállt román nyilvánosság egy ilyen újabb jogtiprást sem fog megtűrni.

Közben pedig a fű alatt más is készülődik. Míg mindenki a CEU-ra figyel, a Kormány alattomosan előhúzta a kalapból a reklámadó 5,3-ről 9%-ra emelésének tervezetét is (a javaslatot végül ideiglenesen jegelték – a szerk.). Még egy utolsó tánc jár a kereskedelmi médiaorgánumoknak, mielőtt bevételük tekintélyes hányadát elorozza az állam, hogy ezzel mérjen még egy csapást a sajtószabadság maradványaira.

Így lesz teljes a licensz-putyinisztán a jobb sorsra érdemes Magyarországon. A kormánypárti tömeg éljenzése közepette, akik éltetik a hőst, a nemzet legnagyobb fiát, népünk és pártunk bölcs vezérét és tanítóját, Orbán Viktor pajtást, akinek a jelenléte egy személyben pótol könyvtárat és egyetemet, gondolatot és cselekvést.