(A CEU rektorának alábbi írása eredetileg a The New York Times véleményrovatában és címlapján jelent meg.)

A tudományos élet, a kutatás szabadsága a demokrácia és a szabad társadalom sarokköve. Montesquieu írta A törvények szelleméről című művében, melyet az amerikai alapító atyák is nagyra becsültek, hogy egy szabad társadalmat az erős, autonóm, önigazgató intézmények jellemeznek. Ezek aztán a törvények keretei között önmagukat irányítják, és céljaik elérésére az állam beavatkozása nélkül törekedhetnek.

Az akadémiai szabadság a világon mindenütt fenyegetést jelent az autoriter rezsimekre. Vlagyimir Putyin Oroszországában a szentpétervári Európa Egyetemnek folyamatos támadásokat kellett kiállnia. Recep Tayyip Erdogan Törökországában a kormány kampuszokat zárat be, diákokat és tanárokat rabosít. Ám a tanszabadságot ért legutóbbi támadás Európa szívében történt.

Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök kormánya egy olyan törvényt akar a Parlament elé vinni, amely gyakorlatilag megszüntetné a CEU autonómiáját. A Central European University, melynek én vagyok a rektora és elnöke, egy amerikai-magyar magánegyetem, amely közel húsz éve ad ki Amerikában és Magyarországon is érvényes mesterdiplomákat és doktorikat (Orbán ezt nevezte „csalásnak”- a fordító).

A törvény a CEU-t arra kötelezné, hogy nyisson campust, egyetemi épületet az Egyesült Államokban is (mivel jelenleg csak Budapesten működik), viszont ne adjon ki „amerikai diplomát”. A törvény az egyetemet gyakorlatilag a kormány gyámsága alá helyezné: a magyar kormány ugyanis megtagadhatná a munkavégzési engedélyt az új oktatóktól, és a diákok beutazását is korlátozhatná az EU-s vízumrendszer segítségével.

ceu-hvg

Az egyetem kurátorai – köztük a Kaliforniai Egyetem frissen megválasztott rektora, a Berkeley intézménye, a Columbiai Egyetem volt igazgatója, az Oxford kancellárhelyettese, és a Bard College vezetője – visszautasították a törvényt, mint a magyar felsőoktatás évtizedes, oszlopos tagintézménye elleni felháborító támadást.

A kormány a törvény kommunikációjában karaktergyilkos támadásokat indított a CEU ellen: csalásnak és törvényszegésnek nevezték, hogy kétféle diplomát adunk ki. Ám azt a magyar kormánynak is tudnia kell, hogy az intézmény képzései az ország törvényeivel teljes összhangban vannak, hiszen a magyar állam akkreditációs szervei rendre megújítják azok engedélyét!

Világosan látszik, hogy mi van veszélyben! Amennyiben ez a törvény átmegy a törvényhozáson, úgy ez lesz az első alkalom, hogy az Európai Unió egyik tagja korlátozni merte egy egyetem akadémiai szabadságát. Arra is első precedens lenne, hogy egy NATO-tag, az Egyesült Államok szövetségese, amerikai intézményt támadott meg saját földjén.

Talán nem dúl a szerelem Donald Trump elnök és az egyetemek között. Ám mégis nehéz elképzelni, hogy az „America First” bajnoka hogyan hagyhatna figyelmen kívül egy ilyen támadást egy amerikai intézmény ellen (mely New York Államban van engedélyezve, és a Középső Államok Engedélyeztetési Bizottsága akkreditálta).

Nehéz azt is elképzelni, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság hogyan hagyhatná, hogy egy tagállam megússzon egy, az európai szabadság központi értékei elleni ilyen nyílt támadást.

A CEU megalapítása egy „vizionárius befektetés” volt a magyar származású filantróp, George Soros részéről. Az alapítás célja az volt, hogy legyen egy világszínvonalú egyetem, amely segít Közép- és Kelet-Európának felépülni a kommunizmus okozta sebekből, és közreműködjön abban, hogy szabad társadalom alakulhasson ki. Soros nagylelkű támogatásának egyik haszonélvezője nem más, mint maga Orbán Viktor volt, az akkori ígéretes ellenzéki fiatal. 1991 óta, működése 25 éve alatt a CEU a magyar egyetemi élet büszke tagjává vált, amely több magyar egyetemi oktatót is haza tudott csábítani, és magyar diákok ezreinek biztosított ösztöndíjas oktatást. Az egyetemen emellett több mint 100 más nemzet hallgatói is tanulnak.

Az egyetem karai rendszeresen bekerülnek területük 50 legjobbja közé a nemzetközi felmérésekben. Tanárai rendszeresen részesülnek a nívós Európai Kutatási Tanács tudományos ösztöndíjaiban. A CEU a világ legjobbjaival működik együtt.

A tervezett törvény vagy a politikai vandalizmus egy őrült példája, vagy az öncsonkítás látványos megvalósítása. A deklarált cél támadni mindent és bármit, amely összefüggésbe hozható a „Soros” névvel. A valódi szándék azonban más: fenyegető jelzést küldeni az egész magyar felsőoktatásnak, és elpusztítani egy olyan intézményt, amely ellenállást tudott tanúsítani a kormánnyal szemben.

A kutatás és az oktatás szabadsága nem pártügy, nem lehet az. A független intézmények melletti kiállás még ebben a pártoskodástól terhelt időszakban is összehozza a szabadságszerető embereket. A kiállás amellett, hogy önmagukat kormányozhassák, állami beleszólás nélkül. Ez ugyanúgy igaz Amerikában, mint Európában!

Remélhetőleg nem nehéz az amerikaiakat sem rábírni arra: ne hagyják, hogy egy szövetségesük egy amerikai intézményt fenyegessen! A CEU pedig, az egyetem munkatársai és kutatói, sosem fogja feladni akadémiai szabadságát senki kedvéért sem!

(Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar egyetem „amerikai” voltát a szerző azért hangsúlyozza, mert az írás elsődlegesen az ottani olvasóknak szól. A fordító úgy véli: egy magyar egyetem ügyét itthon kell rendezni, így minden megértése mellett nem ért egyet a cikk néhol fenyegetőző hangnemével. Mondanivalójával annál inkább. Fordította: polik. Fotó: hvg.hu)