Végre megjelent egy jól áttekinthető infografika, sőt kettő a magyarországi adóztatás mértékéről nemzetközi összehasonlításban. Na nem ott, ahol helye volna – független televízió híradójában, magyarázattal, hogy minél többen lássák és értsék. (Pont az adókból finanszírozott ún. közszolgálati vagy ún. kereskedelmi tévében elég perverz is volna, írnánk róla külön, de szerencsére ilyen perverziók nincsenek.) Hanem decens, de nem meghatározóan nagy látogatottságú szakoldalon jelent meg.

Ettől persze a nagykoalíciós téveszme-masszívum nem fog megremegni, de hadd végezzünk egy kis tesztfúrást.

Magyarországon tehát az adócentralizáció, vagyis az állami elvonás a gazdag nyugat-európai országok szintjén van, a posztkommunista kelet-közép-európai térségben pedig a legmagasabb. És nincs egy politikai erő – kivéve a parányi MoMa pártot – amelyik ezt bajnak és gyalázatnak tartaná, valamint további bajok megszüntetendő okának. Ehhez képest az elkötelezett baloldal nem átallja a magyar kormány(ok) politikáját neoliberálisnak nevezni, a magyar kormány viszont nem átall a (neo)liberalizmus világuralmáról beszélni, amihez képest ő képviseli a józan mértéket és a jövőbe vezető kiutat.

A publikum zöme pedig egyszerűen nem tudja, hogy őt agyonadóztatják, vagy ha véletlenül észreveszi, hogy nagyon sok pénzt elvesznek tőle, nem érti, hogy ez miért baj. Mivel a többi információ sem jut el hozzá, eleve nem tud oksági kapcsolatot teremteni azzal a ténnyel, hogy a régión belül a magyar gazdaság folyamatosan szakad lefelé (megelőznek olyan országok, amiket a magyar nagyközönség hagyományosan lenéz). Vagy hogy a magyar vásárlóerő mennyire ramaty európai viszonylatban, ellenben nem is nő úgy, mint szegény, felzárkózó országban illik.

nav-hvg

A tipikusan magyar válasz az embertelen adószintre – ha egyáltalán eljut a magyartudatig – az, hogy az államnak kötelezettségei vannak, nem lehet odadobni a gazdaságot (társadalmat stb.) a piac vastörvényeinek, hagyni éhen halni az embereket. De hol van az leírva, hogy az államnak ennyi kötelezettsége kell, hogy legyen? Mennyivel lenne rosszabb a mostaninál a közmondásosan pocsék egészségügy és oktatás, ha csak egy kicsit odadobnák a piac vastörvényeinek? Nem vagyok maximalista – nem teljesen, csak annyira, hogy legyen valami menekülési útvonal a katasztrófából?

Társadalmi szolidaritásról meg kohézióról beszélni ott, ahol a szegénységet a létminimum-küszöb leszállításával csökkentik (mindezt persze a saját, fent említett adóinkból) – több mint pimaszság. A válasz persze arra, hogy „mire megy el ez a sok pénz”, megtalálható az Eurostat táblázatában. Ha valamiben európai dobogósak vagyunk, az nem, nem a növekedés, nem a vásárlóerő, nem a versenyképesség, nem a matematika, nem a szövegértés, stb. stb., hanem az „általános közszolgáltatások” (az államapparátus költségei) és a „gazdasági ügyek” (állami cégek) aránya.

Egyébként még a Portfolio avatott szerzői sem merik teljesen elhinni, amit saját maguk írnak: „kedvező folyamatokat” érzékelnek a növekvő adóterhelés mögött. Az egyik a gazdaság kifehéredése volna. Hogy egyszerűen fogalmazzak, a piaci zöldséges fehéredik, „Mészáros Lőrinc” pedig nem, és ez bizony visszahat a piaci zöldségesre, általában meg arra a Portfolio szerint meglepő tényre, hogy a világrekord áfával sem túl nagy világviszonylatban az áfabevétel.

Amellett lehet, hogy adószempontból előnyös a „foglalkoztatás bővülése”, csak hát ezt a bővülést éppen hogy a hamis bővülés miatt és érdekében csökkenő termelékenységű gazdaság adóiból fizetik, és így tovább, körbe-körbe…

Az áfa-bevételek tényleg megugrottak az elektronikus pénztárgépek NAV-hoz bekötése miatt, és tényleg nőtt az üzleti szektorban foglalkoztattak száma és a bére is. Ezeknek volt adóbevétel-növelő hatása. Csak éppen a kiskereskedelem mozgása csúnyán el tud szakadni a lakossági jövedelmektől, az eredeti növelő hatás elsimul.

Most ismét bejelentették, hogy csökkentik az adókat és járulékokat, mert ez így nagyon sok, persze megvan az ára, amit elengednek itt, kivételezetteknek, azt behajtják ott, nem kivételezettektől. Nem, a magyar gazdaságban nem lehet adót csökkenteni, mert a működtetési elve az agyonadóztatás. Maradj szegény, ne gyarapodj – hogy irányíthassalak. Különben hova lennék én?

Volna tippem.

 

(Fotó: hvg.hu)