A Portfolio minapi cikkében a Magyarországnak nyújtott EU-s támogatások hatékonyságát tárgyaló konferenciáról számolt be. A konferencia szakértői az EU felzárkóztatási támogatásáról, mint a „kincsek átkáról” beszéltek, amivel teljes mértékben egyet tudok érteni.

Néhány idézet:

„erősen kétséges a vissza nem térítendő forrásokra épülő EU-támogatási rendszer hatásossága”

„Azokon az országokon, amelyek politikai intézményrendszere gyenge, nem segítenek a nemzetközi támogatások.”

Nagyon röviden összefoglalva, a cikk arról szól, hogy lyukas a vödör, amibe ezek a felzárkóztatási pénzek ömlenek.

Szerintem pedig nem. Az alábbi példával az szeretném megmutatni, hogy nem egyszerűen lyukas, hanem feneketlen.

Odáig megvan, hogy a kkv-szektorból várjuk a hazai, versenyben edzett burzsoázia kifejlődését. Ezt a módszert ugyan az Orbán féle NER saját tenyésztésű oligarchákkal elvetette, de azért most is állandó téma a kkv-k támogatása, főleg a nemzetközi piacra való kijuttatásuk.

(Megjegyzem, már sokadszor, nem értek egyet a kkv-k támogatásával. Nem támogatni, békén hagyni kell őket.)

Na de lássuk, hogyan „támogat” a NER egy definitíve támogatásra méltó kkv-t!

A vállalkozásról azt kell tudni, hogy saját erőből, már most is a nemzetközi piacon van, neves multi cégeknek (egymás konkurenseinek) fejleszt olyan témákban, amelyeket azok maguk régóta nem tudnak megoldani. A tulajdonos a gárdáját rendszeresen külföldi csapatépítő tréningekre viszi (megbuliztatja őket), hasonló munkakörülményeket biztosít, mint a nagy informatikai cégek, persze egy kicsit a hazai viszonyokra deriválva. Nevezzük is el Álom Kft-nek.

Álom Kft-nk a magyar cégek adózói listáján is előkelő helyen szerepel, tündérmese. Fairytale, ahogy azt unortodox bankelnökünk mondaná.

Nos, a siker jutalmául a céghez gyakorlatilag állandóra ki van telepítve két pióca-üzemmódba kapcsolt NAV-os munkatárs, akiknek egyrészt helyet kell biztosítani, másrész folyamatosan lekötnek egy adminisztratív munkaerőt, aki ellátja őket az ellenőrizendő dokumentációkkal. Az ő dolguk tehát a permanens hibakeresés és bírságolás.

eu-magyar

Egy édes játszma zajlik: a cég időnként dob egy-egy koncot a „hiénáknak”, amire rácsaphatnak, ha nem, akkor maguk találnak valami harapnivalót. Például megbüntetik a céget szabálytalan cégautó-használatért, és amikor rákérdeznek, hogy mégis mi volt az, akkor az a válasz, hogy vélelmezték a szabálytalanságot. Vagyis a sikeres cég jutalma, hogy kénytelen elviselni ezt a maffiaszerű extra pénzbehajtást is.

Az ilyen cégeket a szocialisták is imádják, hiszen ha az agyonadóztatás, az extra adminisztratív terhek és véreztetés ellenére működni, esetleg fejlődni is képesek, akkor igazolva látják, hogy igenis lehet adóztatni a cégeket, fizessenek csak a gazdagok.

No de, minden akadályoztatás, pardon, „támogatás” ellenére Álom Kft. eljut arra a pontra, hogy eggyel magasabb osztályba kellene lépni, és ehhez kell, mondjuk kétmilliárd forint. A saját megtakarított milliárdja mellé kézenfekvőnek tűnik megpályázni a másik milliárdot az EU-s felzárkóztatási pénzekből, hiszen az éppen erre van kitalálva. Fogja magát a tulajdonos és utánanéz, hogy is meg ez a dolog. Némi tájékozódás után a következő kép tárul fel:

• Pályázatot még soha nem nyert olyan, aki nem valamilyen Fidesz-közeli pályázatnyerő cégen keresztül pályázott. A pályázatnyerés díja 20%.

• Mivel fejlesztésről van szó, egy eszetlen EU-s szabály szerint egy egyetemet is be kell vonni, akkor is, ha nincs a munkájukra szükség. Ettől függetlenül, az egyetemi „ámen” sincs ingyen, két vezetőnek külön számlára kell fizetni egy kis hálapénzt.

• Mivel fejlesztésről van szó, a pénz nagy része munkadíjra kellene, aminek kb. a fele adó és járulékok címén eleve megy az államnak.

Ott tart tehát a projekt, hogy a pályázott pénznek több mint a 70%-a nincs is, elmegy adóba és pályázat nyerésre, vagyis kezd nagyon értelmetlenné válni az egész. Utolsó próbálkozásként megy egy kis alkudozás a Pályázatnyerő (PNy) céggel.

Álom Kft.: – Legalább annak a 20%-nak engedjétek el a felét, hogy be tudjam indítani a projektet!

PNy.: – Hülye vagy? Bedöntöd a céget, és a maradék pénz maradéktalanul a tiéd.

A tanulság nem egyszerűen az, hogy lopják az EU-s pénzeket, azt eddig is tudtuk. A meglepő a mérték, ha egyáltalán meg tudunk lepődni még valamin.

A másik az a természetesség, ahogy elveszett az egész dolog eredeti célja. Meg se fordul a fejükben, hogy ebből valamit a felzárkóztatásra is kellene költeni. Maradt a nyers lopás, a támogatási pénzek hatékony lehívása és zsebre rakása.

Nem arról van szó, hogy nem elég hatékony a felzárkóztatási pénzek felhasználása, hanem arról, hogy szó sincs felzárkózásról, és az még a legjobb eset. Kérdés, hogy tudunk majd megszabadulni attól a korrupt élősködő gépezettől, ami ezeken a pénzeken épült ki és szilárdult meg?

(Fotó: napi.hu)