Májusban jó hírek érkeztek a magyar gazdaság helyzetéről. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő társaitól elszenvedett sorozatos csalódások után végre felminősítette Magyarországot – pontosabban a hosszú lejáratú magyar államadósságot – és így ismét elértük a befektetésre ajánlott kategóriát náluk. Pedig már nem is számítottak rá igazán, a Portfolió előző napi cikkének az volt a címe, hogy „Nem az lesz meglepő, ha a Fitch nem minősít fel, hanem az, ha mégis”. Lett meglepetés.

A hitelminősítő indoklása „elsőként továbbra is a magas fizetési mérleg-többletet emeli ki Magyarországgal kapcsolatban, emellett erősen nyomott a latban az uniós források beáramlása, a bankok külső adósságállományának leépülése, az MNB önfinanszírozási programja, illetve a devizahitelek forintosítása. Mindezeknek köszönhetően az ország nettó külső adóssága a 2012-es 73%-ról 48%-ra esett.” Persze, a belső (forintban fennálló) adósság többel nőtt, így a magyar államadósság összességében emelkedett, de tény, hogy nincs kitéve az árfolyamváltozások veszélyeinek, csakis a kormány gazdaságpolitikája növeli, a nemzetközi pénzügyi szereplőké nem.

Jó hír, hogy javult a svájci IMD vezetőképző intézet nemzetközi ország versenyképességi rangsorában elért helyezésünk is. 61 ország között az előző két évi 48. helyről az idén a 46.-ra jött fel. Ismét mögénk került a tavaly még minket előző Románia (49. hely). Most Mexikó helyezése előzi meg a magyart és Kazahsztán követi. A volt szocialista országok közül még Bulgária helyezése (50.) rosszabb, az összes többi megelőz bennünket. A mezőny első felébe került Csehország (27.) és Litvánia (30.)

Magyarország helyezései az IMD rangsorban, 2008-2016

1

(Forrás: IMD)

Az összetevőket tekintve látszik, hogy a 2013-at követő pozíciójavulást a gazdasági teljesítmény – elsősorban a GDP, az export és a külföldi befektetések növekedése és az infláció mérséklődése – okozta. Az IMD által vizsgált többi tényező kisebb-nagyobb megszakításokkal lefelé tartott az elmúlt nyolc évben. A kormányzati teljesítmény megítélése korántsem ilyen jó, itt főként a közfinanszírozást, a költségvetési politikát tartják gyengének.

De nem kapott több elismerést a svájciaktól az üzleti szféra hatékonysága sem, a munkaerőpiac merevsége, az elmaradott menedzsment módszerek és cégfinanszírozási gyakorlat miatt. Az infrastruktúra alatt az üzleti működést megkönnyítő környezetet értik, itt a legpocsékabb értékelést az országban uralkodó értékekre és attitűdökre kaptuk, az oktatást és a tudományos intézményeket viszont jól pontozták.

Fitch_mti

Mindez ad okot némi örömre, de aggodalomra is. Mert a KSH által közölt 2016-os első negyedéves adatok épp azoknál a tényezőknél mutatnak romlást, amelyekre a nemzetközi minősítő intézmények a kedvező értékelésüket alapozták. A GDP 0,8%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, a külkereskedelmi termékforgalomban a kivitel ugyan 5,7%-kal meghaladta az első két hónapban az előző év azonos időszakát, de a behozatal 8,7%-kal nőtt, tehát az egyenleg romlott.

Az ipari termelés volumene öt egymást követő hónapban csökkent az előz hónaphoz képest. Az infláció ugyan alacsony – 0,3% az első négy hónapban – de ez sem jó hír. A termék és szolgáltatáskínálat cseréje, korszerűsödése 2-3% körüli áremelkedést generálna, ha lenne ilyesmi.

2

(Forrás: MNB)

Az MNB átfolyó tételektől és portfolió átrendezéstől megtisztított adatai szerint 2015-ben 270 milliárd forintnyi külföldi működő tőke áramlott ki a feldolgozóiparból, zömmel a gépgyártásból, a járműgyártásból és a gyógyszeriparból, tehát pont az újraiparosítási tervek szempontjából jelentős szektorokból. Komolyabb beáramlás a szolgáltató ágazatokba történt. Ott is elsősorban az infó-kommunikációba és a kiegészítő üzleti szolgáltatásokba, ami a SSC-ket, a call-centerket tartalmazza. Ami azért reményre ad okot, bár nem illeszkedik a kormányzat gazdaságmérnöki elképzeléseibe.

Kevésbé kedvező, hogy az államháztartás hiányát és a külföldi hiteltörlesztéseket a lakosság és a nem pénzügyi vállalatok megtakarítási finanszírozzák. Ez a pénzpiaci kockázatok szempontjából jó hír, de az uniós fejlesztési pénzek akárcsak átmeneti megtorpanása rögtön visszavágja a beruházásokat, ahogy most az első negyedévben történt, amikor a közösség pénzéből finanszírozott költségvetési beruházások nem tudták elfedni az üzleti szektor fejlesztéseinek négy negyedéve tartó esését.

Tehát pont azoknál a tényezőknél történt romlás az év végén, az idei év elején, amelyek a következő növekedés pénzügyi és műszaki alapjait jelentenék. Hozzávéve még a mentalitásról, a cégvezetők gyakorlatáról és a kormányzat pénzkezeléséről adott rossz véleményt, nagyon úgy tűnik, hogy nem jövünk felfelé. Inkább lefelé megyünk.

(Fotó: MTI)