A történelemtudományban nem szokás feltenni a kérdést: mi lett volna, ha…? Túl sok az ismeretlen együttható, és mit is ér az ilyen gondolatkísérlet? Azonban mégis fontosak az ilyen elmélkedések, hisz ezeknek köszönhetően tudjuk átgondolni, mit tegyünk máshogy. Ebből fakad a jövőre vonatkozó kérdés is: mi lenne, ha…?

A huszadik századi brit történész, Arnold Toynbee, arra a kérdésre keresett választ, hogy mi lett volna, ha Nagy Sándor tovább él. Akkoriban már ismerték a gőzenergiát és a vasút korai formája is megjelent, mindkettő a macedón hódító birodalmán belül. Nem kizárt, hogy ha sikerült volna összehozni ezt a két technológiát, és az athéni demokráciát elterjeszteni a gyors közlekedéssel, sokkal előrébb tartana a világ.

Jelenleg is a vasúti közlekedés egy újabb mérföldkövénél állunk, úgyhogy érdemes eljátszani a gondolattal, mi lenne, ha megvalósulna a mindenki számára elérhető, szupergyors közlekedés. Nemrég jelentették be, hogy szóba jöhet az Elon Musk által kiötlött Hyperloop felépítése Pozsony és Bécs, valamint Budapest és Pozsony között.

A Hyperloop nem a klasszikus éretlemben vett vasút, hanem egy alacsony légnyomású csőben, légpárnákon közlekedő szerelvény, ami 1126 km/h sebesség elérésére képes, vagyis Budapestről Pozsonyra körülbelül 10 perc alatt lehetne eljutni vele.

Ebben a nagyszerű innovációban rengeteg lehetőség rejlik. Képzeljük csak el, hogy egész Európában a nagyvárosokot Hyperloop köti össze, ami elérhető az átlagember számára is. A jelen számítások szerint a közép-európai közlekedés az új technológiával nem kerülne többe, mint a most meglévő busz vagy vonat. Ráadásul idővel az új technológiák árai csökkennek, amit jól szemléltet például a légi közlekedés olcsóbbá válása.

hyperloop

A Hyperloop forradalmasíthatja az életünket

Abból kiindulva, hogy megjelenik a mindenki számára elérhető, nagysebességú közlekedés, a következő változásokra lehet számítani a jövőben:

Átalakul a munkaerőpiac

Mivel csökkennek a távolságok, az álláskeresők sokkal könnyebben találnak munkát külföldön, ami nem igényel nagyobb életmód-változást, nem kell elköltözni ahhoz, hogy valaki Londonban dolgozzon. Budapetről másfél, két óra alatt be lehet ingázni a brit fővárosba, tehát az emberek könnyen mehetnek oda, ahol éppen munka van. Ettől csökken a munkanélküliség, gazdagabbak lesznek a munkavállalók, és ez mind nem igényel a költözéssel járó extra költségeket és stresszt.

Átalakul az ingatlanpiac

A munkaerőpiac átalakulása miatt megválozik az ingatlanpiac is, mivel már nem kell annak a helynek a közelében lakni, ahol munkát vállalunk. Az előbbi példából vett Londonban rettenetesen drágák az ingatlanok, már most is jobban megéri Spanyolországból repülővel ingázni. A Hyperloopnak köszönhetően azonban sokan olcsó városokban laknának, de a magasabb fizetést kínáló városokban dolgoznának. Ennek ereményeként esnének az ingatlanárak ott, ahol most magasak, viszont növekednének ott, ahol alacsonyak, mivel megnőne a kereslet. Az emberek a gazdagabb városokból szerzett fizetéssel többet tudnak megengedni maguknak, úgyhogy ez serkentheti a kevésébé fejlett városok gazdaságát.

A városok még inkább előtérbe kerünek a vidékkel szemben

Jelenleg az emberiség több, mint a fele lakik városokban, és nem véletlenül. Egyebek közt jobbak a munkalehetőségek és az ellátás. A Hyperloopnak akkor van igazán értelme, ha nem áll meg minden bokornál, tehát csak a nagyvárosokat köti össze (persze később méginkább kiterjedhet). Ennek köszönhetően a városok még rohamosabb fejlődésen mehetnek keresztül, mint a vidék, és ez által még többen döntenek úgy, hogy a metropolisokba költöznek.

A CNN Money ismertetője a Hyperloopról:

A mezőgazdaság természetesen más kérdés, de az agrárgazdaság a városokat fogja ellátni, nem pedig a kis településeket. Annál is inkább, mert a nagy termelési központokat és a városokat is össze lehet kötni Hyperloopal, csak az nem utasokat, hanem főként árucikkeket szállítana.

Megnő a verseny

A könnyen áthidalható távolságok és a páneurópai munkaerőpiac következtében megnő az egyes városok közötti verseny. Ugyan ki akarna Budapesten vásárolni a világ legmagasabb áfája mellett, vagy ki akarna olyan helyen dolgozni, ahol magas az adó, vagy ahol felesleges szabályozások következtében ugyanazon munkájáért kevesebbet kap? Ha a városok nem biztosítanak kedvező feltételeket, tönkremennek.

Ezen oknál fogva a nemzeti törvényeket felváltják a regionális szabályok, az egyes területek nagyobb autonomiát kapnak, hiszen a városok, függetlenül attól, milyen országban vannak, versenyeznek egymással.

Az emberek között is nagyobb verseny alakul ki, méginkább előtérbe kerül a nyelvtudás és a szakértelem, mivel a munkáltatók sokkal szélesebb körben tudnak válogatni, így megengedhetik maguknak, hogy a legjobbakat vegyék fel. Persze ez nem jelenti azt, hogy a kevésbé képzetteknek ne jutna munka, viszont sokkal nagyobb helyzeti előnyt jelent, ha valaki jobban ért a szakmájához.

A fizetőeszközök között is verseny alakul ki, ugyanis a különböző országokban lakók (azok, akik nem ott dolgoznak, ahol alszanak) rá lesznek szorulva egy egységes fizetőeszközre. Ez nem feltétlenül az euró. Az Egyesült Királyságnak esze ágában nincs bevezetni az európai fizetőeszközt, jó okoknál fogva. A nemzeti pénznemek mellett kialakulhat egy alternatív fizetőeszköt, amit egységesen elfogadnak. Lehet ez a Bitcoin vagy valami biztosabb, új eszköz, de akár a bankkártyás fizetés alapján is kialakulhat valami. Ám mindenképpen racionálisabb lenne, ha nem kéne átváltani minden fizetésnél az összeget az adott valutára.

Kényelmesebb élet

Az Amazon az Egyesült Államokban már most is vállalja, hogy a megrendelés napján kiszállítja a vásárolt árucikket, de gondoljunk csak bele, hogy a szupergyors közlekedés és teherszállítás révén nem csak a könyveink, eletronikus kütyüjeink érkeznének meg órákon belül, de kedvenc nápolyi pizzázónkból is rendelhetnénk ebédet Budapestre.

Nem lenne többé probléma az, hogy “itthon még nem lehet kapni”, a kiszállítási költség nagyon drága, és sokat kell várni. Ezen alapon az ellátásokban is könnyebben részesülünk. Nem kell többé stresszelni attól, hogy ha bemegyünk egy magyar kórházba, meghalunk egy fertőzéstől, mert könnyen eljutunk normálisabb szolgáltatást nyújtó helyekre, akár sürgősségi szállítással is. A szabad verseny és a megnövekedő jólét miatt már nem lenne a külfödi ellátás megfizethetetlen.

Nagyobb tolerancia

Mivel megnő a mozgás szabadsága és elérhetővé válik az utazás, az olyan homogén társadalmak, mint a magyar is, ki lesznek téve a diverzitásnak. Az olyan helyeken, ahol megszokott más bőrszínű, kultúrájú és nyelvű emberekkel találkozni, általában sokkal kisebb a rasszizmus. Természetesen szó sincs a negatív értelemben vett multikulturalizmusról, mindenkinek el kell fogadnia el a nyugati értékeket (szabadságjogok, joguralom, demokrácia, tolerancia), de azon belül nem számít, ki mit vall, honnan jött.

A felsorolt változások mind az egyén, mind a piac szabadságát segítik, bizonyítva, hogy a kapitalizmus nemcsak gazdaságilag teszi jobbá az ember életét, hanem pozitívan hat minden életterületre is. Növeli a jogokat, a toleranciát, a lehetőségeket, a vagyonosodás esélyét és javítja az életkörülményeket mindenki számára.

Sajnos a Hyperloopban rejlő lehetőségek egyáltalán nem biztos, hogy megvalósulnak, sok minden múlik rajtunk is: mennyire félünk az innovációtól, mennyire akarunk gátat szabni a fejlődésnek? A világ történetének jelenleg a legjobb korszakát éljük. Ha hagyjuk, és teszünk érte, a jövő még jobb hely lesz.