Kérlek, ezt a cikket nyomtasd ki, ahányszor csak bírod, amennyiben szeretnél sok fát látni. Jól olvastad, minél több papírt használj kérlek, és  – ez nagyon fontos – a nyomtatódat, a számítógépedet és általában mindent láss el elektromosággal, ha virágba akarod borítani még a sivatagokat is.

Komolyra fordítva a szót: a klímaváltozás tényleges probléma, azonban nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni, mivel azok csak még több kárt okozhatnak.

A Föld órája alkalmából sok helyen lakapcsolták a villanyt egy órára. Sajnos ez az egyébként jó szándékú megmozdulás megint csak azt mutatja, mennyire nem számolnak az emberek a következményekkel, mennyire hiányzik belőlük a közgazdasági gondolkodás. Az ilyesfajta kezdeményezések nem jók semmi másra, csak arra, hogy a résztvevői jól érezzék magukat azáltal, hogy azt hiszik, jót cselekedtek.

Azonban a fejlett világban, mikor lekapcsolják a villanyt, az emberek gyertyát gyújtanak, ami sokkal károsabb a környezetre, mint az elektromos világítás. Amíg azzal vagyunk elfoglalva a fejlett világban, hogy megnyugtassuk magunkat, tettünk valamit az emeberiségért, addig a fejlődő világban 1.3 milliárd embertársunk él elektromosság nélkül. A környezetvédők “feel good” politikája a szegényeket a jövőben is szegénységre ítéli és a fejlődés útjában áll.

A káros gázok kibocsátásának megfékezése arra kényszeríti a fejlődő országok nélkülözőit, hogy továbbra is ürüléket, rőzsét és egyéb tradicionális tüzelőanyagokat égessenek otthonaikban, mivel a korlátozások miatt nem juthatnak más energiaforráshoz, nincs más, amivel főzni és fűteni tudnának. Az ilyen beltéri tüzek által felszabadított mérgező gázok 4.3 millió ember halálát okozták csak 2012-ben.

A környezetvédelmi korlátozások megemelik az áram árát, vagyis még kevesebben juthatnak hozzá ehhez a modern élethez elengedhetetlen energiához. Egy 2012-es adat szerint 800 000 németországi lakosnál kapcsolták ki az elektromosságot, mert nem tudták megfizetni azt.

Minden intézkedésnek meg kell vizsgálni a következméngét. Például minél több papírt használunk, annál több fa lesz , mivel megnő rá az igény, így többet fogunk ültetni. Észak-Amerikában és Európában valójában több az erdő most, mint 100 évvel ezelőtt.

earth

A magas széndioxid-kibocsátás következtében megnövekedett a zöld terület és a sivatagok is elkezdtek virágba borulni. Persze annak ellenére, hogy ez jól néz ki, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a CO2 annyira jó dolog lenne. Egy percig sem gondolom, hogy nincs klímaváltozás, és hogy ne kéne tenni ennek kapcsán valamit, azonban valójában nem tudjuk, mennyi az emberi hatás a környezeti változásokban, és nem tudjuk modellezni a hatásait sem.

Annál is inkább lehetetlen megjósolni a klímaváltozás ütemét, mivel figyelembe kell venni a még nem létező innovációkat és azok következményét is. Egyre nagyobb hatásfokú atomreaktoraink vannak, folyamatosak az áttörések napenergia és elektromos autók terén is. Az emberek egyre inkább környezettudasok, egyre nagyobb az igény a környezetvédelemre. A kérdés csak az, hogy milyen módon védjük a Földet?

Sajnos sok zöld csoport szélsőségesen antikapitalista. A Greenpeace egyik vezető tagja kilépett a szervezetből és ellenzőjévé vált, mikor az sikeresen elérte az úgynevezett aranyrizs betiltását, mondván, hogy az genetikailag módosított. Ez a rizs volt sok fejlődő országbeli számára az egyetlen vitaminforrás, mivel az volt a különlegessége, hogy emberi beavatkozás révén dúskált az A vitaminban. Mióta betiltották, évente körülbelül kétmillió gyermek hal meg A vitamin hiány következtében.

Azt leszámítva, hogy a genetikaliag módosított élelmiszerek nem rosszabbak, mint más termés (sőt, sokszor éppenséggel jobbak), azt is lehetetlen definiálni, hogy mi számít genetikailag módosítottnak. Hasonló a helyzet a rovarirtóként használt DDT betiltásával is, mivel azóta megsokszorozódott a szúnyogok által terjesztett betegségekben, mint példál malária vagy zaka vírus elhalálozottak száma.

Nem szabad elfelejteni, hogy minden cselekedetnek megvannak a következményei, és ezek vizsgálata nélkül nem szabad intézkedéseket hozni, vagy azokért kampányolni, csak hogy jól érezzük magunkat. Meglehetősen álszent dolog vérmesen harcolni a környezetért úgy, hogy erre a célra a technológia adta eszközöket használják és élvezik a világ gazdagabb részén, míg politikájuk következtében milliókat fosztanak meg olyan alapvető dolgoktól, mint az elektromosság.

A környezetpolitikát nem érzelmekre, hanem kutatásokra és tényekre alapozva kell megszervezni. Csak azért, mert pár zöld lobbista győlüli a szabad piacot, nem lehet az emberiség egy jelentős hányadát szegénységre vagy halálra ítélni. Szükség van arra, hogy kezdjünk valamit a klímaváltozással, de ez a folyamat csak a szabad piac segítségével, nem pedig annak ellenében képzejhető el.