Március 15-én a hivatalos megemlékezők a nemzet szabadságát és az arra való törekvést ünneplik, s hajlamosak  megfeledkezni az egyén szabadságáról. Holott ez is 1848 dicső célkitűzése volt.

Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök a kollektivizmus nagy ellenzője volt, és kiállt a szabadság mellett. 1986, március 15-i beszédében a következőt mondta: “Szabad emberek vagyunk: szabadon választjuk meg az életmódunkat; szabadok a joguralom miatt. De ezt a szabadságot sosem szabad biztosra venni. A drága értékeit fenyegető veszélyek koronként más-más úton érkeztek lopakodva.”

Képzeljük csak el, hogy Margaret Thatcher és a magyar klasszikus liberalizmus kiváló alakja, Eötvös József, a jelenlegi vezetéssel diskurálnak, egy-két közbekottyanással (az alábbi párbeszéd idézetekől áll):

Orbán Viktor:

A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell.

Margaret Thatcher:

Tudja, társadalom nem létezik. Egyének vannak, férfiak és nők, valamint családok. És egy kormány sem tehet semmit emberek nélkül, és az embereknek először önmagukról kell gondoskodniuk. Kötelességünk magunkról gondoskodni, és aztán a szomszédainkról is.”

Orbán Viktor:

Magyarországon a kormányzó polgári, keresztény és nemzeti erő, tehát a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt a parlamenti helyek kétharmadát szerezte meg…

Eötvös József:

Gondoljunk egy rendezett államot, hol a törvényhozó hatalom korlátlanul egyesre van átruházva (tehát korlátlan egyeduralmat), s hol az egyes szabadságának oltalmára csupán azon elv ismertetik el, melyet minden újabb alkotmányba felvettek: miszerint az egyes szabadsága csupán a törvényben meghatározott esetekben, s a törvényes formák megtartása mellett, sértethetik meg – s kétségkívül nem fogja senki állítani, hogy ily államban az egyéni szabadság biztosítva van.

Orbán Viktor:

Miként lehetséges, hogy miközben az európai ember szinte többre értékeli a demokráciákat – mi, magyarok is így vagyunk ezzel –, mint a nem demokratikus berendezkedéseket, aközben mégis ma az utóbbiak a sikeresek? Vajon a demokrácia az előttünk álló évtizedekben, ahogyan mi azt szeretnénk, képes lesz-e biztosítani a jó politikai vezetést?

Margaret Thatcher:

Demokratikusnak lenni nem elég, a többség nem teheti jová a rosszat. Ahhoz, hogy teljes mértékben szabadok legyenek, az országoknak roppantul kell szeretniük a szabadságot, és tiszteletben kell tartani a joguralmat.”

Orbán Viktor:

Ki kellett mondanunk azt, hogy egy demokrácia nem szükségképpen liberális. Az, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. Sőt, ki kellett, ki lehetett mondani azt is, hogy valószínűleg a liberális demokrácia államszervezési elvére épülő társadalmak a következő évtizedekben nem tudják fenntartani a világ-versenyképességüket, sokkal inkább egy visszaszorulást szenvednek el, hacsak nem lesznek képesek magukat jelentősen megváltoztatni.”

 

ej

Orbán Viktor:

A liberális társadalomszervezés kiindulópontja a két ember közötti viszony tekintetében arra a gondolatra épül, hogy mindent szabad megcselekednünk, ami a másik szabadságát nem sérti. Erre a gondolati, eszmei kiindulópontra épült föl a 2010-et megelőző húszévnyi magyar világ – elfogadva egyébként a Nyugat-Európában általános elvet. Azonban húsz év kellett ahhoz, hogy Magyarországon meg tudjuk fogalmazni azt a problémát, hogy ez egy intellektuálisan ugyan rendkívül vonzó gondolat, de nem világos, hogy ki fogja megmondani, hogy mikortól sérti valami az én szabadságomat.

Margaret Thatcher:

Olyan társadalmat akarunk, ahol az emberek szabadon dönthetnek, hibázhatnak, szabadon lehetnek nagylelkúek és szenvedélyesek. Ezt értjük erkölcsös társadalom alatt, nem pedig egy olyan társadalmat, ahol az állam felelős mindenért és senki sem felelős az államért.

Orbán Viktor:

A nők és a férfiak ugyanazt a dolgot teljesen más oldalról közelítik meg. Ennek nemcsak létjogosultsága van, hanem hasznos is.

Varga István:

Az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé.”

Kövér László:

Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.

Eötvös József:

Minél tágabbra terjesztetik az államhatalom köre, annál szűkebbre fognak szoríttatni az egyéni szabadság határai, nemcsak azon oknál fogva, mivel, ha az állam számára fenntartott dolgok köre szélesbül, az egyén szabad működésre szükségképpen szűkebb tért talál: hanem azért is, mert oly állam, mely valamennyi ügy tetemes részét magának lefoglalá, s ezáltal polgárainak munkásságát megcsökkenté és irányukban mintegy a gondviselés szerepét vállalta magára, magát nemcsak minden komoly megtámadás, hanem munkásságának még pillanatnyi akadályozása ellen is biztosítani köteles, ami csak úgy lehetséges, ha az egyesnek szabadságát tetemesen korlátolja.

Orbán Viktor:

Ha felül akarunk kerekedni bajainkon, ha igazi, ha döntő győzelmet akarunk aratni balsorsunk és annak zsoldosai felett, akkor minden magyarnak először magában kell megzaboláznia a romlottságra való hajlamot, és magában kell végrehajtani azt a gyökeres változást, amellyel végérvényesen a becsület, a haza, a szorgalom és a tudás mellé állunk. Csak így kezdődhet el az igazi változás, hazánk belső, szellemi, erkölcsi, anyagi rendjének helyreállítása.

Eötvös József:

Miután az egyéni szabadság élvezete a legfőbb erkölcsi jó, s egyszersmind olyan, melytől egyéb erkölcsi és egyéni javak élvezete függ; az egyéni szabadságot pedig az államhatalom is veszélyeztetheti, éspedig mindennél inkább: mindenesetre az államhatalom ellen is védeni kell azt.

Orbán Viktor:

Képzeljék el Magyarországon, amikor a parlament beperelné a magyar miniszterelnököt hatáskörtúllépés miatt, és akkor a bíróság el is ítélne. Meddig tudnék én hivatalban maradni, tisztelt Hölgyeim és Uraim?