Természetesen az Uber a probléma, mi más, tilcsák be, emiatt kell megint lebénítani a fél belvárost, majd átvonulni Tarlóshoz lobbizni, holott az ember azt hitte, a taxisok már rég kilobbiztak maguknak mindent, amit akartak: lett egységes tarifa, egységesre sárgított jármű, ezerféleképp szabályozott fuvarozás. Erre kiderül, hogy ez sem jó (“Követeljük a legális taxisokkal kapcsolatos elvárások normalizálását”), ráadásul még mindig él és mozog az online probléma. El kéne végre taposni.
Elég jó évet zárt tavaly az Uber, 200 helyett már hatszor annyi kocsijuk van, 80-100 ezer fuvart bonyolítottak, az utasok elégedettek, visszatérnek, az Uberrel alapvetően olcsóbban, biztonságosan és kiszámíthatóan lehet utazni, a szolgáltatás gyorsabban küld kocsit, mint a sárga taxi, az út végig nyomon követhető, a csalás kizárt, úgyhogy nem tüntetni kéne az Uber ellen, hanem villámgyorsan ellesni, hogy csinálják, és azt koppintani. Uberesedni, nem pedig őket eltaxisítani. Értsd: bedarálni őket a sárga középszerbe, a túlszabályozott, versenyt kiiktató, korral véletlenül sem haladó posványba.
Végül is piac van. Ja nem, nincs.
Az Uber nem túlozza el a lakosság irányába történő közérthető kommunikációt, de egyrészt folyamatosan azt mondják, tárgyalnak az állammal státusuk rendezéséért, másrészt az is egyértelmű, hogy önmagukat nem taxis vállalkozóként, hanem hatékony és innovatív online platformként, szolgáltatásként értelmezik. Teljes joggal. Személyt fuvarozni természetesen más felelősséget jelent, mint online rendelt könyvet vagy ételt szállítani, úgyhogy az adózástól a biztosítás kérdéséig racionális kérdéseket kell ezzel kapcsolatban tisztázni – de ezekre szerencsére vannak racionális válaszok (az Uber pl. akar valamilyen formában adózni). A fenyegetés nem az.
Mert mi más lenne, mint fenyegetés, ha a taxisok olyannyira “piszok dühösek” (Népszabadság) az online konkurenciára, hogy közlik, “mára pattanásig feszült a hangulat, könnyen lehet, hogy hamarosan nagyon durva dolgok történnek”, valamint “ebben a szituációban az indulatokat már nem nagyon lehet kordában tartani”? Most ezzel mi utasok, azaz fogyasztók mit kezdjünk? Tiltsa be a kormány (de akkor miért Tarlóssal tárgyalnak?) az Ubert, ezt az “illegális személyszállítást”, mert különben a taxisok nem állnak jót magukért? Miért, kik a taxisok, tesztoszteron-túltengéses férfiak, akik ha nem kapnak nőt, jön az erőszak? Vagy legalábbis az erősen házmester jellegű felszólítás Uber-ellenes spicliskedésre, feljelentésre.
“Még jó, hogy nem verik meg az Uber-sofőrt pogrom jelleggel, mint történt Spanyolországban, és még jó, hogy nem indult meg nyíltan a betiltáspárti nyomulás, mint történt Párizsban és pár német városban” – írtuk egy éve itt, a Kapitalizmus blogon, és lám, hogy megy az idő, azóta mindkettőre volt példa. Sőt, van. A verés megvolt, az egyik taxis cég joviális, nagybajszú vezetője szinte meg is védte a TV2 reggeli műsorában, a betiltás igénye pedig nem ma merült fel először.
Hála főként annak a taxis érdekkijáró körnek, amelyik a mai napig nem bírta kitaszítani soraik közül a repülőtéri hiénákat, és akik feladatuknak tekintik, hogy korporatív módon beleszóljanak a róluk készülő jogszabályokba. A fővárosi önkormányzat ugyanis épp rájuk hallgatva intézményesítette a verseny nélküli kartellt, a kormány pedig, miközben az innováció elismeréséről blablázik, főként az ő érdekeikre tekintettel fogadta el azt a nyári rendeletet, amely szerint az Uberre is a sárgataxizás szabályai vonatkoznak. Mert az Uber adót csal – hangzik a kórus azok szájából, akik máig nem hajlandók taximétereiket a NAV-hoz bekötni.
Zárjuk rövidre az ügyet. “Az a harci helyzet, hogy a TAXI-nak mint törvényekkel szétszabályozott, védett, kényelmes monopóliumnak is vége történelmileg, mint a lópatkolásnak” – írta az egyik kommentelő. Így van, jó regggelt. Piacosítsuk, állam- és önkormányzattalanítsuk végre a taxizást éppúgy, mint a gazdaság többi részét. Üdv a 21. században!
(Fotó: Stiller Ákos, hvg.hu)
6 hozzászólás, melyek közül a legfrissebbek:
Én üdvözlöm a technikai fejlődést, nagy potenciált látok a sharing economy-ban, nem vagyok egy gépromboló típus… De azért ezen téma kapcsán hajlamosak a véleményformálók átesni a ló túloldalára, és a “taxisoknak nincs igaza, a taxisok rosszak” állításból levonni a következtetést: az Uber meg jó és tökéletes. Azért az adózással kapcsolatos félmondat nagyon nem állja meg a helyét az én olvasatomban:
“A Fortune cikke azt szedi össze, hogy pontosan hogyan is adózik az Uber. Ebből az derül ki, hogy tényleg nem fizet társasági adót Magyarországon, de ezt teljesen legálisan teszi. Az egész rendszer úgy van kitalálva, hogy évente milliárdokat spóroljon meg azzal, hogy csak a legszükségesebb adónemeket kelljen befizetnie a lehető legalacsonyabb adókulcs szerint.
Mindehhez az Uber két fontos leányvállalatot hozott létre: az Uber C.V.-t és az Uber B.V.-t:
Az Uber C.V.-t Hollandiában jegyezték be, nincsenek alkalmazottjai, a központja pedig a Bermudán van, ami egy klasszikus adóparadicsom. Ez a cég kötött 2013 májusában az anyacéggel egy szerződést, aminek az a lényege, hogy egy egyszeri összegért cserébe és 1,45 százalékos alkalmankénti jogdíjért megkapja a jogot, hogy az USA-n kívül használja az Uber szellemi tulajdonát képező szabadalmakat. Arról is megegyeztek, hogy megosztják a jövőben fejlesztendő szabadalmak költségeit és bevételeit. Ez teszi lehetővé, hogy az Uber távol tartsa az amerikai hatóságoktól az USA-n kívüli profitját.
A másik fontos leányvállalat az Uber B.V.: ennek viszont tavaly októberben 48 alkalmazottja volt. Amkor egy utas bárhol a világon fizet egy uberes utazásért, a kifizetett pénznek általában a 80 százalékát megtartja a sofőr, a 20 százalék pedig ennek a holland leányvállalatnak lesz a bevétele.
A két holland leányvállalat közötti megegyezés alapján ekkor a B.V.-nek jogdíjat kell fizetnie a C.V.-nek az Uber szellemi tulajdonának használatáért. A B.V. a bevétel egy százalékát tarthatja meg nagyjából, a többi pénz pedig a C.V-hez kerül jogdíj formájában. Ez után pedig a holland törvények alapján nem kell adót fizetni.” – Index ma, de a Fortune cikket is érdemes megkeresni.
Felmerül a kérdés: ok, hogy az állam csak cullang, éljen a szabadverseny, de ha minden cég ezt követi – igen, sok másik is ezt az utat járja -, akkor a végén miből épül majd út? Mert hogy a szabad piaci verseny nem fog utat építeni, vagy felújítani egy lakótelepen, az biztos. És ha az Uber kapcsán oltári menő és trendi Bermudán adózni, akkor miért hánytorgatjuk ezt fel az “offshore lovagoknak”?
Amíg léteznek a Bermudákhoz, Kajmán-szigetekhez, stb. hasonló körülmények, addig szerintem a szabad versenyen van bőven mit javítani…
A részvételi demokrácia blogon napi szinten írtam a civilgyilkos kor 15 éves történelmét a napi reflexiókkal ennek az utolsó 7 évében. Kb 1000 cikk van fenn, de már nem írok egy ideje már angolul sem.
A mostani napokban hetekben arra lettem figyelmes, hogy az emberek végre a megfelelő pontokon rugják tökön a rendszerproblémákat.
Ágazati kérdéseket vetnek fel!
A feketeruhás ápolónő, az úszószövetségnek beszóló úszósztárunk, a legeltetők, akiknek a bírkái alól ellopták a földet EU támogatásokért és későbbi politikai terrorizmus idejére elmentett anyagi forrásokért cserébe, a tanárok akik a fizetésük szublimálása után már azt látják, hogy a kréta is eltűnt stb. stb.
A taxisügy egy piaci kirekesztő mechanizmus elleni parasztlázadás. Lehet ezt úgy érzékelni, hogy az email is kiváltotta a postán küldött levelet, de végső soron ez egy újabb ágazati öntudatra ébredés.
Elég kezdetleges. Nem gondolja pl. hogy az artikulált érdekhez élő ágazati párbeszédet kellene felépíteni. Beáll utcai akciózók mögé. Nem tekinti szövetségesnek a többi ágazati öntudatra ébredt szereplőt.
Az ágazatok nem tekintik elérkezettnek az időt arra, hogy megharcoljanak a maffiakormánnyal és kiverekedjék a tárgyalóasztalhoz való jogot egy igazai fórumon.
Egyelőre nincsen annak nyoma, hogy a magyarellenes világösszesküvés elmélet helyét felváltaná az a felismerés, hogy a kultúránk mélységéig, magassagáig ható keretalkotó sikerességünk, azaz halálkonkrét szabályozás az nem a túlvilágról vagy New Zorki bankárterroristáktól jön, hanem Rogán Antaltól, Lézer janitól, meg Szjárné blokkolja a pereket a főbírói poszton, meg egy másik szobatárs a főügyész és van KÖZGÉP meg TV2 stb stb.
A magyarok még mindíg hisznek a djakameséknek és játszi könnyedtséggek siklanak el olyan konkrét húsba vágó ágazati módosítási javaslatok mellett, hogy igaz-e hogy a lisztpiacon, az étolaj piacon, a sertéshús piacon a számítógép alkatrész piacon stb. stb. állami értékesítők járták a piacokat és ÁFA csalást adtak vettek, mint őseink a hízott libát.
A leigázott megtiport ágazatoknak legalább post humus halálhörgést kellene kiadni. Ahogy a trafikjukból kiirtott mohikánok elmentek Strasburgig és bezsebelnek 4,5 milliót a tulajdonhoz való jog sérelmére elkövetett bűncselekmény ellentételezéseképpen, úgy vajon a többi ágazat is egyszer majd kártérítést nyújt be a civilgyilkos zsákmányszerző pártcsürhének? És közpénzből állni fogjuk a cehhet, a foglalkoztatási EU programok kárvallottjainál, a temetkezési vállalkozásoknál, a plakátpiacon, a független civil szervezetek kiirtásánál stb. stb.
Ez még csak az érzékelés korszaka. Artikulálatlanul ordít a családi életstratégia krízise. Még sem érdemi ágazati öntudatra ébredés nincsen és az a fölötti keretekről sincsen kiforrott kép. Nincs az, hogy az orbánizmus “lopjunk mindnütt mindent” “vesszen a jogállam!!!” rendszerrel szemben mondjuk a jóléti társadalom képnek érdemi politika marketingje lenne. Nem is esik szó a jogállamot vissza vagy a béralkut vissza, a társadalmi párbeszédet vissza célokról.
“az adózástól a biztosítás kérdéséig racionális kérdéseket kell ezzel kapcsolatban tisztázni – de ezekre szerencsére vannak racionális válaszok (az Uber pl. akar valamilyen formában adózni).”
Lófaszt, mama.
Ha az Uber célja nem csupán az adó- és felelősségelkerülés lett volna, akkor az Uber üzleti konstrukciója már kezdettől fogva az adózásra és a biztosításra is kiterjedt volna.
De mint tudjuk, ezekről a kérdésekről az Uber mind a mai napig semmi konkrétumot nem tud mondani.
Tehát az Uber egyelőre nem a szabad piaci verseny bajnoka, hanem csupán az adó- és felelősségelkerülés bűnsegéd szervezete.
A taxisoknak sok évekbe került odáig eljutni, hogy a fekete személyfuvarozókat többé-kevésbé sikerült kiszorítaniuk a piacról.
Az Uber viszont az internet felhasználásával egy új, nehezebben leleplezhető feketefuvarozási módszert vezetett be.
Az Uber egy pillanatig sem tagadja, hogy a rendszer célja jövedelemszerzés.
Tehát az, hogy az Uber üzleti konstrukciója mind a mai napig nem tartalmazza az adózás és a felelősségbiztosítás megoldását, egyértelműen a feketegazdaság körébe sorolja az Ubert.
– – –
” nem tüntetni kéne az Uber ellen, hanem villámgyorsan ellesni, hogy csinálják, és azt koppintani. Uberesedni, nem pedig őket eltaxisítani. Értsd: bedarálni őket a sárga középszerbe, a túlszabályozott, versenyt kiiktató, korral véletlenül sem haladó posványba. Végül is piac van. Ja nem, nincs.”
Nem igaz, hogy a jelenlegi személyfuvarozó piacon nincs verseny.
Jelentős különbség van az egyes taxivállalatok és az egyes taxisofőrök forgalma között.
És az sem igaz, hogy az Uber internetes diszpécserszolgálata jobb kiszolgálást nyújt, mint a meglevő taxivállalatoké.
Csak annyi igaz, hogy az Uber olcsóbban dolgozik, mivel nem fizet adót, és rengeteg olyan kiadást megspórol, amit a törvényesen üzemelő taxisok nem tudnak megspórolni.
– – –
Senki sem akadályozza meg az Ubert abban, hogy a jelenleginél jobb személyfuvarozási rendszert dolgozzon ki.
De ha ez a “rendszer” csak az adófizetés és a felelősségbiztosítás megspórolásából áll, akkor ne akarjuk az Ubert tisztességes piaci szereplőnek hazudni.
Hippy, soha, de soha nem voltam szabályozásellenes. Kettőnk között e tekintetben abban lehet véleménykülönbség, hogy mit tartunk a szabályozás céljának illetve optimális mértékének.
Észrevetted Zalán, hogy a szabályozást támogatod? :)
Egy élhetőbb világhoz értelmes szabályozásra van szükség:
” … az Uber automatikusan vonhatná a sofőrök adóját. Akár _külön adózási fajtát_ is lehetne létrehozni az ilyen tevékenységekre (hiszen a vállakozásokkal az a legfőbb probléma, hogy már _belépőszinten_ _agyonnyomja_ _az adó_ _azt_, _aki_ _csak_ _a keresetét_ _szeretné_ _legálisan_ _kiegészíteni_), ahol a bevétel X százaléka az adó, és passz.
A biztonságot meg el lehet intézni annyival, hogy az Uber teljes körű felelősséggel tartozik a sofőreiért és azok járműveiért (_rossz műszaki állapotú jármű_ eleve _nem_ lehet forgalomban). Aztán pedig hogy az Uber ezt hogyan oldja meg (felelősségbiztosítás, sofőreivel szemben támasztott _egyéb_ _követelmények_), az az ő gondja.” by Rozgonyi Zalán
És tényleg, ahogy Zalán is javasolja: LE AZ EGYKULCSOS ADÓVAL!!! Legyen több kulcs! Belépő szinten zéró kulccsal.
Pedig ha az államnak az lenne a célja, hogy segítse állampolgárainak a jövedelemtermelést, akkor rájönne, hogy az Ubernél jobb, transzparensebb, ellenőrizhetőbb üzletmenet egyszerűen nem létezik. Minden adóelkerülés kilőve, az Uber automatikusan vonhatná a sofőrök adóját. Akár külön adózási fajtát is lehetne létrehozni az ilyen tevékenységekre (hiszen a vállakozásokkal az a legfőbb probléma, hogy már belépőszinten agyonnyomja az adó azt, aki csak a keresetét szeretné legálisan kiegészíteni), ahol a bevétel X százaléka az adó, és passz.
A biztonságot meg el lehet intézni annyival, hogy az Uber teljes körű felelősséggel tartozik a sofőreiért és azok járműveiért (rossz műszaki állapotú jármű eleve nem lehet forgalomban). Aztán pedig hogy az Uber ezt hogyan oldja meg (felelősségbiztosítás, sofőreivel szemben támasztott egyéb követelmények), az az ő gondja.
Persze egy ilyen államban, ahol az államnak csak az a célja, hogy mindenkiről ott gomboljon le pénzt, ahol csak tud és nem szégyell, mindez kivitelezhetetlen.
Véleménye van? Ossza meg velünk!
Jelentkezzen be az alábbi szolgáltatások valamelyikével:
Enter your WordPress.com blog URL
http://.wordpress.com
Proceed