Nemcsak Magyarország, de az Európai Unió sem tudja megoldani a jelenlegi menekültválságot. A xenofóbiában egymást túllicitáló tagországok, akik már a schengeni határok felfüggesztéséről beszélnek, az általuk generált krízis kezelése helyett kontraproduktív politikai kommunikációt folytatnak. Nem Európában van a valódi válság, hanem például Szíriában és Irakban. Európa valószínűleg meg tudná oldani a beáramló tömeg kezelését, ha végre szakítana az eddigi stratégiákkal.

Ez a cikk azonban nem a megoldásokról szól, hanem a téveszmék elhessegetéséről, a bevándorlás perspektívába helyezéséről. Nem kívánom itt vizsgálni a bevándorlók beilleszkedésének kulturális kérdéseit (blogunk erre a kérdésre még természetesen visszatér – a szerk.). Mindenkit kérek, hogy nézze meg Milton Friedman előadását az amerikai bevándorlásról, majd vetítse rá a jelenlegi helyzetre, és rögtön érthető lesz, miért nem fogja tudni az EU megoldani a problémát.

A kvótarendszer nem működhet, mert a menekültek az EU-n belül oda mennek majd (akár tehetik hivatalosan, akár nem), ahol jobb kilátásaik vannak. Jelenleg minden ország akarva vagy akaratlanul Orbán szótárából értelmezi a menekültkérdést, és jóléti bevándorlónak kezel mindenkit. Ahelyett, hogy munkához segítenék, akit csak lehet, kiszolgáltatják őket a jóléti rendszernek, amíg át nem vergődnek a bürokrácia hálóján. Nyilván lesz sok olyan, akit el kell tartani (Andrea Nahles német munkaügyi miniszter szerint a menekültek csupán 10%-a rendelkezik piacképes tudással), de először a munkavállalást kell megkönnyíteni, hogy aki tud, dolgozhasson.

Az országoknak, szemben azzal, amit a populista politikusok szajkóznak, megérné minél több embert befogadni. A több ember nem csak több szolgáltatást igényel, ami több munkához vezet, de konkrét példák igazolják, hogy a nagyszámú bevándorló gazdasági növekedéshez vezet. A délszláv háború kitörése után Dánia rengeteg menekültet fogadott be, akik elvégezték azokat a munkákat, amiket a dánok nem nagyon akartak, így a helyiek jobban fizető munkát vállaltak el. Ez a sok helyen jelentkező munkaerőhiányra is választ jelenthetne.

A Frontex adatai szerint 2015 első 8 hónapjában több mint 500 ezer bevándorló lépte át az EU határát, de ebbe beleszámolják azokat is, akik a kelet-mediterrán útvonalon Görögországba érkeztek (júliusig 132 ezer ember, azóta ez persze nőtt). Ők aztán többségében továbbállnak, és általában a Nyugat-Balkán útvonalon, ezidáig Magyarországon át próbáltak a fejlettebb országokba eljutni.

menekültek-mti

Ez a félmillió ember, akik közül sokan meg sem kapják a menekültstátuszt, az EU teljes lakosságának csupán a 0.1 százaléka. A Magyarországra érkező 102 ezer ember (ami a Frontex január és július közötti, és nem a magyar állam újabb adata), az ország lakosságának 1 százaléka. Akárhogy is nézzük, ebben az évben sokkal kevesebb ember érkezett az EU egész területére, mint ahány magyar döntött úgy az utóbbi években, hogy külföldön próbál szerencsét.

Az EU-ban a menedékkérők száma egyébként 1992-ben volt a legmagasabb, 672 ezer kérelemmel, majd a második legmagasabb érték 2014-ben volt, mikor 626 ezer ember folyamodott menekültstátuszért. Hozzá kell tenni, hogy ’92-ben az EU még csak 15 tagállamból állt, míg ’14-ben már 28-ból. Az idei év első negyedében 185 ezer volt a menedékkérők száma, mely körülbelül annyi, mint 2014 utolsó negyedévében (bár az sokkal több, mint 2014 év elején).

A határátlépők száma persze nem tükrözi az illegális bevándorlók valós mennyiségét, mivel a legtöbben legális papírokkal érkeznek, csak éppen vízumuk lejártával itt maradnak. Ez lehet az oka annak is, hogy pl. csak Németország ebben az évben 800 ezer – egymillió menekült befogadásával számol.

Hazánkban ráadásul eddig bárki, aki az országhatáron belül volt (a kerítés a határtól 25 méterre, belül van) kérhetett menekültstátuszt, még a drótot sem kellett átvágnia, elég, ha leült és megvárta az első rendőrt. A legtöbben mégsem szerették ezt tenni, mivel ha itt regisztrálták őket, akkor attól tartottak, hogy a Dublini Egyezmény értelmében ide is küldik őket vissza. (Igaz, így is alig küldtek vissza hozzánk menekülteket az egyezmény értelmében.)

A Magyarországon menekültstátuszért folyamodók 96 százaléka nem várta meg az eljárás végét, hanem egyszerűen továbbállt. 2010 és 2012 Magyarország ellen ítélt az Emberi Jogok Európai Bírósága 3 esetben is. A menekültkérők embertelen fogvatartása miatt sok kritika érte hazánkat, így 2013 óta a kormány már nem zárta őket kvázi börtönbe. Most azonban minden újra a rosszabbjára változik.

Magyarországon a lakosság csupán 9 százaléka fogadná be a menedékkérőket egy 2011-es felmérés szerint. Sokan biztonsági okból félnek a bevándorlóktól, akiknek a többsége muszlim országból jön. Csakhogy többségük pont a radikális iszlám elől menekül egy szabadabb világba (akármilyen anyagi helyzetben vannak, épeszű ember nem maradna az Iszlám Állam rémuralma alatt).

A bevándorlók nem butábbak, mint a helyiek, nem azért jönnek Európába, hogy rajtunk élősködjenek, és főleg nem azért jönnek ide, mert valaki pénzeli őket, hogy tönkretegyék Európát (sajnos meglepően sokan hiszik ezt). Látjuk, hogy többségében rendes öltözetben, okostelefonokkal érkeznek, mégis sokan meglepődnek ezen, pedig mi is fejvesztve menekülnénk, ha itt lennének olyan állapotok, mint Szíriában.

Sajnos azonban Európa keveset tesz értük. A szír menekültek 95 százalékát Törökország, Libanon és Jordánia fogadja be, mely országok közül egyik sem közelíti meg az EU gazdasági mutatóit. Ezek az emberek azonban, a magyar kormány kommunikációjával ellentétben, nem gazdasági bevándorlók. A menekültválságra bőven lett volna ideje felkészülni nemcsak Magyarországnak, hanem az egész EU-nak, tekintve a 2011 óta növekvő menekültszámokat.

A jelenlegi helyzet egyértelműen a Fidesznek kedvez. A kormánypárt, meglovagolva a magas idegengyűlöletet, megállította népszerűségének zuhanását, és egyből a Jobbikot is (melyet ironikus módon érdekes érdekek fűznek az iszlámhoz) lefegyverezte. Európa kezd bezárkózni, és ez gazdaságilag nem fog jót tenni neki. Néhány évtizeddel ezelőttig még természetes volt az a gondolat, hogy nyissuk meg a határokat, és hagyjuk, hogy az emberek a lábukkal szavazzanak. Ezek az idők mára elmúltak.

(Fotó: MTI)