Nem ismerek olyan libertáriust, aki bármely ország helyzetével meg lenne elégedve. A magas adók, a túlzó szabályozás és az egyéni szabadságjogok egyre nagyobb mértékű visszaszorítása joggal bosszantja a szabadságpártiakat. Egyesek aktivizmussal, mások aktív politikai részvétellel igyekszenek változtatni helyzeten és akadnak olyanok is, akik teljesen ki akarnak vonulni a jelenlegi rendszerből. Sok libertárius nem akarja legitimizálni az államot azáltal, hogy részt vesz a választásokon. Eddig azonban a libertárius társadalom csak utópiának tűnt. A meglévő állam-berendezkedéseken nagyon lassan lehet csak változtatni, ha egyáltalán. Az új, szabadságpárti társadalom felépítésének elképzelései pedig távoliak voltak.

Ez a helyzet azonban változni látszik.

Határtalanul

A napokban nagy hírt kavart a szerb-horvát határon fekvő Liberland megalakulása. Az új kvázi-ország megjelenése egy határvitának köszönhető, mely miatt egy hét négyzetkilométeres terület Terra Nullius-szá, azaz senkiföldjévé vált. A Terra Nullius olyan terület, melyre, miután nem tartozik senki fennhatósága alá sem, bárki igényt tarthat. Ezt használta ki cseh származású Vít Jedlička, aki április 13-án Liberland néven új, független “államot” hozott létre a kis földterületen.

Jedlička a Cseh Szabad Polgárok Pártjának (SSO) politikusa. A párt önmagát klasszikus liberálisnak tartja, bár akad, aki szélsőjobboldalinak bélyegzi. Tény, hogy az SSO erősen euroszkeptikus, bár ezt libertárius érvekkel támasztja alá. Annál többet mond viszont az, hogy a párt egyetlen Európa Parlamenti képviselője az euroszkeptikus EFDD frakciójában ül, melynek legnépesebb tagja a brit nemzeti-populista UKIP (mely párt kezdetekben szintén mutatott libertárius jegyeket).

Vonatkoztassunk el azonban an SSO és (a múlt hétvégén horvát rendőrök által vegzált, állítólagos illegális határátlépés miatt őrizetbe vett) Vít Jedlička politikai hovatartozásától, és vizsgáljuk meg a Liberland nyújtotta lehetőségeket. Azt, hogy az alapító hogyan viselkedik a gyakorlatban és milyen normák alakulnak majd ki a területen, majd meglátjuk. Most csak annyit tudunk, hogy Jedlička saját bevallása szerint mit szeretne megvalósítani, valamint elérhető Liberland alkotmánytervezete és az első választásokig érvényben lévő törvények is, melyek konkrét képet nyújtanak Liberland felépítéséről.

Ezen felül ahhoz, hogy valaki állampolgárságot tudjon szerezni, a kritériumok között szerepel, hogy sem náci, sem kommunista múlttal nem rendelkezhet, és tisztelni kell másokat fajra, vallásra vagy hovatartozásra való tekintet nélkül (ennyit a szélsőjobboldaliságról). Az új államkezdeményezés mottója: „Élni és élni hagyni.”

Amerika, a példakép

Az anarcho-kapitalisták csalódni fognak: nem ez az új ország hozza majd el számukra a paradicsomot. Liberland alkotmánya bizony államot vizionál, még ha minarchistát is. Önmagában az is megkérdőjelezhető, hogy ez az állam mennyire libertárius, mivel az alapvető törvények megalkotása előtt szükségesnek tartották az alapítók meghatározni a hivatalos nyelvet, ami a cseh és az angol lett, bár igaz, ezt az alkotmánytervezetbe nem emelték be. Az Egyesült Államoknak például a mai napig nincs hivatalos nyelve.

Apropó, Amerika. Az alkotmány a korai Egyesült Államok republikánus (mely alatt nem a pártot értem) értékeiből merít, ami kifejezetten szabadságpárti, noha vannak libertáriusok, akik máshogy vélekednek.

liberland-

Az alkotmánytervezet értelmében Liberland törvényhozó testülete egy 20 tagú, négyévente választott országgyűlés lesz. Ez a testület választja a kancellárt (állam és kormányfő), aki a megalakítja a kabinetet.

A kancellár hatalma limitált, például a napi államügyeket vezeti, törvényjavaslatokat terjeszthet be. A hadsereg főparancsnoka, ha az országgyűlés hadiállapotot rendel el, külföldön egyezményeket köthet az országgyűlés legalább 19 tagjának jóváhagyásával. A fékek és ellensúlyok rendszerének részét képviselik még a független bíróságok, melyek legmagasabb szintje, amerikai példára a Legfelső Bíróság, amelynek tagjait a kancellár nevezi ki.

Ez eddig nem egy egyedien libertárius alkotmány: minden liberális demokrácia hasonló elvek mentén építi fel közigazgatási rendszerét, legfeljebb a bíróságok felépítésében (különálló alkotmány és legfelső bíróság), vagy a végrehajtó hatalom formájában (prezidenciális, félprezidenciális rendszer stb.) különböznek egymástól. Liberland alkotmánya azonban azt is kiköti, hogy az éves költségvetés nem engedhet több kiadást, mint bevételt, tehát tiltja a deficitet.

Az alkotmány több gazdasági kérdésre is kitér, melyek egy szabadpiaci politikát hivatottak létrehozni. Tiltja az alkotmány például az olyan állami befektetéseket, melyek főként a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatottság növelését vagy fenntartását akarják elérni. Az államnak megtiltja továbbá az államosítást, a gazdásági mentőcsomagokat, a politikai pártok valamint az egészségügy és a nyugdíjak akár csak részleges finanszírozását.

Személyes önrendelkezés

A személyes szabadságjogokról Liberland Bill of Rights-a rendelkezik. Csakúgy, mint a gazdasági elvekben, itt is megjelennek a libertárius elemek, az itt leírt jogok már túlmutatnak a felvilágosodás korabeli emberi jogi okmányokon. Joga van például mindenkinek saját teste és tulajdona felett korlátlanul rendelkezni, amíg nem sérti mások jogait. Nem tilthatja törvény a közös megegyezésen alapuló, önkéntes kapcsolatokat, vagy azt, hogy bárki fizetőeszközt bocsásson ki. Azt is kiköti továbbá, hogy nem szankcionálhat a törvény áldozat nélküli bűncselekményeket, és nem szabályozhatja törvény semmilyen kémiai anyag használatát sem, amíg ezek más embert a beleegyezése nélkül nem sértik.

Mindenkinek joga van a jogos védelemre, beléértve az állami szervek elleni védekezést is, valamint a fegyverviselethez, használathoz és gyártáshoz. Az állam ezeken felül nem szólhat bele az oktatásba, vagyis nem szabályozhatja a tananyagot és nem köztelezhet senkit, hogy tanuljon, ezen kívül nem szólhat bele az állam a házasság intézményébe sem. Természetesen ezek mellett a szokásos, más alkotmányokból ismert szabadságjogok is megjelennek.

Bevezetés Európa új, libertárius országába:

Az alkotmányon kívül Liberland törvényei is fellelhetők az oldalon, melyek a büntető és polgári jogot, valamint az eljárásjogot szabályozzák. Ezek értelmében van szabálysértés (7 darab) és bűncselekmény (12 darab) is. A büntetőjogi törvények négy szankciót ismernek: szabadságvesztés, anyagi kárpótlás, közösségi munka és kiadatás. Ez utóbbit csak akkor rendelheti el a bíró, ha a vádlott országa elismeri a liberlandi bíróságot, ellenkező esetben a bíróság szabadságvesztést alkalmaz (illetve akkor, ha a vádlott országa embertelen bánásmódban részesítené a vádlottat, például megkínozná). Ez egyelőre azért problémás, mert a többi ország nem ismeri el Liberlandet független államként, kivéve a hasonlóan el nem ismert Észak-Szudáni Királyságot.

A hivatalos államalapítás napja május 1. volt. Az első 100 ember, aki hajón eléri Liberland partjait, ezen a napon tiszteletbeli állampolgárságot kapott volna a tervek szerint, azonban a szerb és a horvát határőrök megakadályozták az „illegális határátlépést”. Ezért az ünneplésre végül egy szerb étteremben került sor, ahol a nagyjából 30 résztvevő meg is kapta a szükséges papírokat. A horvát külügy “virtuális szellemeskedésnek” nevezte a projektet.

Liberland nem szeretne határokat emelni maga köré, valószínűleg kripto-pénzzel lehetne fizetni (illetve az alkotmány szerint bármilyen fizetőeszközzel), az emberek önként együttműködhetnek szabályozás nélkül, amíg mások jogait nem sértik, és adózni sem kéne feltehetőleg. Ez elméletileg vonzó lehetőség a libertáriusok számára, azonban a hely szűkös, és már több mint 300 ezren (!) jelentkeztek állampolgárságért. Úgyhogy egyelőre kérdés, meg tudják-e valósítani a liberlandiak a libertárius álmot.