(Az írás első részét itt olvashatja el.)

A versenyszféra területén működő vállalatok a költségérzékeny vállalatok. A minimálbéremelés esetleges negatív hatása őket sújtja, mert a munkabérköltségek radikális emelkedése keresztbehúzza a költségek alakulására vonatkozó korábbi vállalkozói kalkulációkat. Emiatt ott várhatók a minimálbér emelés negatív hatásai: munkavállalók elbocsátása a minimálbér emelés miatti költségnövekedés ellensúlyozására. Ráadásul, ez a szféra termeli azokat az adókat, ami lehetővé teszi a közszféra finanszirozását.

Az alábbi grafikon a közszféra foglalkoztatottságának alakulását mutatja be:

3

(Forrás: mfor.hu)

Jól látható, hogy a költségvetési szférában alkalmazott munkavállalók száma 2001 és 2003 között jó 40 ezer fővel nőtt. Vagyis, a foglalkoztatottság növekedési ütemének megtörése 2001-ben, ami egybeesett a minimálbéremelkedéssel, csak azért nem váltott ki az összfoglalkoztatásra nagyobb negatív hatást, mert a gyorsan nőtt a közszférában foglalkoztatottak száma, ami részben ellensúlyozta a versenyszféra veszteségeit. Vagyis, az adóbevételt termelő, de költségérzékeny privát szférát érzékenyen érintő foglalkoztatási válság hatását országos szinten elfedte az adóbevételeket felélő költségvetési szféra expanziója.

Hozzá kell tenni, a minimálbéremelés hatását csökkentette, hogy a költségvetés 2001-ben és 2002-ben több milliárd forint állami támogatással kompenzálta azokban a szektorokban a munkáltatókat, ahol a legsúlyosabb volt a minimálbér várható hatása a vállalatok versenyképességére.

A minimálbér-emelkedés negatív hatásait csökkentette az is, hogy a minimálbér drasztikus emelése egybeesett egy  jelentős gazdaságfilozófiai fordulattal. Ekkor kezdte a kormány az állami költségvetési kiadások növelésével támogatni a gazdaságélénkítést és a fogyasztásbővítést, feladva az 1998 és 2000 között folytatott konzervatív gazdaságpolitikát. Érdemes egy pillantást vetni a következő grafikonra, ami a költségvetés hiányának alakulását mutatja be:

4

(Forrás: Magyar Hírlap)

Jól látszik, hogy a minimálbéremeléssel párhuzamosan megtörik a prudens, a kiadásokat csökkentő költségvetési fegyelem, s megindul a költségvetési expanzió. A 2002-ben megválasztott következő kormány pedig még inkább rákapcsolt a költségvetési pénzek számolatlan költésére, ami keretében egyszerre valósított meg személyi jövedelemadó csökkentést, közalkalmazotti béremelést és nyugdíjemelést. Emellett a kormány elengedi a füle mellett azokat a figyelmeztetéseket, amelyek a devizahitelek esetleges negatív következményére hívják fel a figyelmét.

A költségvetési kiadások növekedése és a bankok által nyújtott devizahitelek gyors növekedése együtt teszi lehetővé a 2002 után a bérek gyors növekedését, a fogyasztás bővülését, az épitőipar felfutását, a nagy autópályaépítési hullámot.
A költségvetési költekezésnek (is) köszönhető növekedés eredménye, hogy 2003-ban lassan megindult újra a foglalkoztatottság lassú növekedése, azután hogy a 2001-es és 2002-es minimálbér-emelkedés a foglalkoztatottság csökkenésével járt együtt

S akkor happy end lett? Nem.

Mint tudjuk, a történet vége nem happy end. A drasztikus minmálbéremeléssel együtt elinduló, költségvetési költekező politika ugyan jórészt hatástalanította a minimálbéremelés negatív következményeit, elmaradt a foglalkoztatási sokk, de következménye az állam és a lakosság párhuzamos eladósodása lett – jórészt külföldi devizában.

5

(Forrás: Ténytár)

A kör végére értünk. A radikális minimálbéremelés hatását a költségvetési expanzió, az állami költségvetésből finanszirozott gazdaságélénkítés tompította. Azonban a hatalmas adósságnövekedés sem tudta teljesen ellensúlyozni a minimálbér-emelkedés negatív hatását a munkaerőpiacon.

Nem tudta megakadályozni, hogy az 1997 után megindult foglalkoztatottság növekedés negatív irányba fordult, sem azt, hogy nőtt az elmaradott régiókban élő, alacsony képzettségű, alacsony béren alkalmazható potenciális munkavállalók tartós kiszorulása a munkaerőpiacról.

Ugyanis a minimálbér emelkedésnek nemcsak a foglalkoztatottságra és az állami kiadások növelésére van negatív hatása. A versenyszféra vállalatainál a minimálbéremelés miatti költségemelkedés rontotta versenyképességüket. A megnövekedett költségek hatása fékezően hathatott olyan új vállalkozások indítására is, amelyek már nem tudnák kigazdálkozni a magasabb költségeket.

A túl magas minimálbér azt jelenti, hogy nem születnek meg azok a vállalkozások, amelyek legális nyereséggel tudnák foglalkoztatni a munkavállalók azon csoportját, amelynek alacsony az iskolai végzettsége, hosszú ideje munkanélküli, s emiatt kevésbé számít megbízhatónak (vagy előítélet és diszkrimináció áldozatai). E kettő hatás eredménye növekedési veszteség, ami pont azt a tortát csökkenti, aminek elosztása révén szeretnék a Pogátsa Zoltánhoz hasonló baloldali közgazdászok csökkenteni a szegénységet.

A minimálbéremelés nem zéró összegű játszma. Nem azt kell mérlegre tennünk, hogy melyik a jobb: alacsony béren picivel több foglalkoztatott, vagy magasabb béren picivel kevesebb foglalkoztatott, s vajon melyik egyensúlyi állapot elfogadhatóbb, melyiknek kedvezőbb a hatása a gazdaságra és a társadalomra.

Produktív üzemmód (Fotó: MTI)

Produktív üzemmód (Fotó: MTI)

A lépés hatására megváltozik a gazdaság: nemcsak többen lesznek munkanélküliek, hanem nem születnek meg, rosszabb esetben tönkremennek (egy országgal arrébb mennek) azok a vállakozások, amelyek képesek lennének foglalkoztatni a képzetlen, és esetleg megbízhatatlannak tekintett potenciális munkavállalókat. Az emiatt beközvetkező növekedési veszteség és állami szociális kiadásnövekedés előbb-utóbb adóemelést jelent, ami tovább csökkenti a versenyszféra vállalatainak versenyképességét, foglalkoztatási kapacitását és emiatt a foglalkoztatottságot.

Kialakul egy ördögi kör, amelynek örvénye egyre lejjebb húzza a gazdaságot. S ez negatívan érinti azokat is, akik rövid távon a minimálbéremelés nyertesei: azokat a munkavállalalókat, akiknek jövedelme javult, állásbiztonságuk növekedett, hiszen csökkent a munkahelyekért versengők száma. Ám rövid távon megszerzett előnyeiket hosszabb távon felemészti az adóemelés, állásbiztonságukat pedig veszélyezteti a versenyképesség csökkenése.