Most, hogy a röhögés közben lélegzethez jutottam, hadd beszéljek a végre nyilvánosan is elismert geciség mélyebb tartalmáról. (Ez volt ebben a posztban az utolsó előtti csúnya szó, bár megjegyzem, releváns információ, hogy 17 éve – hol kormányon, hol diktáló ellenzékben; hol megalkudva a másik oldallal, hol nem – ezek a primitív, gátlástalan gecik tartják a kezükben az országot, az meg tűri. Szóval.)

Azt mondja Orbán Viktor, ez a világraszóló… államférfi: az Oroszországgal kötött “rugalmas gázszállítási megállapodás nélkül a rezsicsökkentés nem tartható fenn”.

Elemezzük: a rezsicsökkentés zseniális cinizmussal és sebészi pontossággal végrehajtott propagandaművelet. Kiszúrták, hogy ha nem nőnek, sőt csökkennek a jövedelmek, akkor mi az a háztartási költség, amin nem lehet spórolni (kevesebbet venni, várni az akcióra), hanem havi rendszerességgel muszáj kifizetni. Mi az, amiben a kormány látványosan tud “segíteni a magyar családoknak”. Itt ki lehet használni a) az átlag magyar választópolgár politikai-gazdasági tájékozatlanságát, b) az idegenek iránti reflexszerű gyanakvását-gyűlöletét (ez egy folytonos skála), c) az államba vetett ösztönös, államszocialista bizalmát. A többi – hogy ennek milyen gazdasági kihatása van – nem érdekes.

A “rezsi”, ugye, alapjáraton, a villany-és gázszámla. Ezt az “utánam a vízözön”-politikát úgy folytatják, hogy a földgáz túlnyomó része Oroszországból jön. Kormányzásának majdnem öt éve alatt Orbán rendkívül keveset tett azért, hogy a déli, északi és nyugati határon megépüljenek azok az interkonnektorok vagy párhuzamos vezetékek, amelyek lehetővé tennék a más forrásból való gázszállítást. Illetve ne legyünk igazságtalanok: 2010-ben nagyon föllelkesült az AGRI nevű, Azerbajdzsánból induló gázszállítási rendszer tervén. Ebből aztán gáz nem lett, csak – fokozatosan – a baltás gyilkos kiengedése, az egyik legmocskosabb diktátor körbeudvarlása semmiért, az ország kiröhögtetése.

Aztán jött a paksi puccs. Ha az ország ilyen egyoldalúan függ az orosz gázszállításoktól, akkor már csak politikai okból is meg kellett volna gondolni, hogy az áramtermelést is ennyire egyoldalúan függővé tegyük. Józan politikus ilyenre nem vetemedik. Hacsak nem fogják valamivel.

Ezekután rugalmas megállapodásról beszélni – vagyis azoknak az oroszoknak a jóindulatában bízni, akiknek a gazdasági stabilitása pontosan a magas földgázártól függ – tökéletes, abszurd hülyeség. Tehát, mivel abban a világegyetemben, ahol az érdek és ésszerűség szabályai uralkodnak, magyar-orosz rugalmas gászállítási megállapodás nem lehetséges, a rezsicsökkentés is tökéletes, abszurd hülyeség.

Persze van olyan politikai világegyetem, ahol nem az érdek és az ésszerűség szabályai uralkodnak. Vagy másképpen uralkodnak, Úgy hívják, hogy szocialista világrendszer. Ebben Oroszország megteheti, hogy stratégiai érdekei kedvéért feláldozzon egy keveset a gazdasági érdekeiből még akkor is, amikor gazdasági válságban van, ahogy a Szovjetunió is utolsó lélegzetéig finanszírozta Kubát.

Csak ha ebben a szereposztásban mi vagyunk Kuba. annak nagyon-nagyon rossz vége lesz. Még annál is rosszabb.

Mondanám, hogy állítsátok meg Fidel Castrót, de hát Fidel Castrót sem állították meg, amikor még lehetett volna, sőt szerették.