“A politikai rendszer tele van szerkezeti és statikai-intézményi hibákkal, például a parlamentben minősített többség kell a minden hatalom nélküli elnök megválasztásához, a választási törvény pedig nevetséges, ugyanis a legnagyobb pártnak, ha csak egyetlen szavazattal többet kap, ötven pluszmandátumot ajándékoz a parlamentben. Igen, a politikai rendszerrel összefonódó oligarchia folytatja az ország tönkretételét. Igen, a trojka nagyon keveset tett azért, hogy megnyissa a piacokat a szabad, egészséges és transzparens verseny előtt, amely valódi esélyt adhatna egy új középosztálynak, amelyik különben betölthetné a kulcsfontosságú gazdasági és politikai pozíciókat.”
Mint a részletekből látható, nem Magyarországról, hanem Görögországról van szó, de vannak erős hasonlóságok. Az Európai Unió (már “Európai Közösségek” korában) sok jót tett a nagyszerű múltú és sokat szenvedett országgal, megpróbálta felzárkóztatni a gazdagok és nyugodtak közé, s az előbbi átmenetileg sikerült is. Ennek azonban nemcsak az eladósodás volt az ára, hanem az is, hogy – mint Magyarországon – az EU a nekünk jutónál sokkal nagyobb felzárkóztatási pénzekkel nem a “szabad, egészséges és transzparens” versenyszférát, hanem az államot és a vele összefonódó oligarchákat erősítette meg. (Talán ezt gondolja Schiffer András “neoliberális elitnek”. Az oligarcháknak, mint Magyarországon vagy éppen Ukrajnában, nem kottyant meg a válság; az eurozónából való kilépést nem a szélsőbal, hanem ők nyomatják, miután már nem származik előnyük a bennlétből.)
Brüsszel tehát előbb hidegháborús megfontolásból, aztán bürokratikus tehetetlenségi erőből (lásd az eurozónába való felvételt ismerten hamis adatok alaján), végül a pénze után futva, a fejlettebb országok gazdasági egészségét kockáztatva, becsületesebb kormányok bukását előidézve egyre csak tolta a hatalmas pénzeket Görögországba. Először csak azért, hogy az igenis sokat dolgozó görögöknek sok évszázad nyomor után valami enyhület jusson. Aztán azért, hogy politikai nyugalom legyen, ne törjenek előre a szélsőségek, és Görögország az euroatlanti szövetségi rendszer biztos, leválaszthatatlan tagja maradjon. Tették mindezt a helyismeret tartós hiányában.
Így – puszta jószándékból – bebetonozták a rossz politikai intézményrendszert; olyan gazdaságot pumpáltak fel, amely képtelen az export növelésével megszüntetni a saját egyensúlyzavarait, ehelyett az import csökkentésével saját magát gyengíti; előidézték a szélsőségek megerősödését; és – az oroszokhoz sajátosan kapcsolódó Ciprus után először – az Európai Unióban kormányra segítettek egy radikális marxista, ráadásul, ami nagyob baj, nyíltan és pávatánc nélkül oroszbarát pártot (a Fidesz legalább pávatáncol).
A Sziriza vezetője, Alexisz Ciprasz – aki Che Guevaráról nevezte el egyik fiát Ernestónak – persze politikai csapdában van. Az adósság több mint a felének elengedését természetesen nem tudja elérni, de minél inkább erősködik a népkakaratra hivatkozva, még ha elér is engedményeket, annál kisebb az esélye, hogy a görögök újabb kölcsönökhöz jussanak a további zsugorodást megelőzendő. Ha meg felhagy a programjával, akkor körülbelül olyan gyűlölt béna kacsa lesz, mint Gyurcsány volt 2006-tól 2009-ig. Persze máris van máááásik, alternatív finanszírozási ötlet, mily ismerős: “Kína, Oroszország és a közel-keleti országok”. Ennyit Chéről és a szűztiszta baloldaliságról. A probléma csak az, hogy az oroszoknak most éppen pénzügyi gondjaik vannak, bár a Sziriza is, az oligarchák is lelkesek amiatt, hogy a Déli Áramlat kiesésével Görögország lehet az Európába irányul orosz gázszállítások elosztó csomópontja (szintén mily ismerős), csak kérdés, hogy ezt az érdekösszhangot hogyan tudja Ciprasz összeegyeztetni az oligarchák elleni meghirdetett harccal.
Van még egy apróság. Ciprus nem NATO-tag. Görögország nagyon is. A Sziriza egyelőre az ország területén lévő NATO-támaszpontokat akarja bezáratni. Hogy milyen további intézkezdésekkel óhajtja szolgálni az oroszokat, az a jövő zenéje.
Európa, mint az Index írja, hidegfrászban van. Ez a frász még fokozódhat, de jó alkalom lenne, hogy Európa újragondolja értékeit, meg a pokolra vezető út és a jószándék összefüggéseit. Magyarországhoz képest annyiban jobb a helyzet, hogy nem zúzódott szét, hanem a második legerősebb maradt a nagy jobbközép, liberális konzervatív párt, és ha a nép ráun a balradikálisokra, jó eséllyel újból kormányra kerülhet, ahogy közkívánatra kormányra került a katonai diktatúra után is. Érdeklődéssel várom, hogyan oldják meg az EU vezetői és szakemberei a görög problémát. Az ott szerzett tapasztalatok talán hasznukra lehetnének a sokkal súlyosabb magyar problémával való foglalatoskodásban is, amelynek előidézéséhez pontosan így hozzájárultak.
Kiemelt kép: a Sziriza Facebook-oldaláról.
6 hozzászólás
Post eastern Greece, They pumped up to an economy that is unable to eliminate the export increase their instead of reducing import weaken itself.
Introduction about BT
We Besant Technologies in Chennai offers best software training and placement in evergreen technologies like Database Developer Training, DBA Training, BI & Data Warehousing Training, Web Designing Training, SAP Training, Java Training, Software Testing Training, Microsoft Training, Oracle Applications Training, Mobile Applications Training, Oracle Fusion Middleware Training, Cloud Computing Training, IBM Training, Other Training and more to the students.
We limit the batch size to provide very good interaction with each and everyone. We are having dedicated team for the students placement assistance. By giving expert level trainers who are working in top MNC’s we do prepare the students for their job.
After getting trained at Besant Technologies Chennai you will be able to get vast experience by transforming your ideas into actual new application and software controls for the websites and the entire computing enterprise. To make it easier for you Besant Technologies at Chennai is visualizing all the materials you want.
[…] http://kapitalizmus.hvg.hu/2015/01/26/gorogorszag-keleti-nyitasa/ […]
Lesújtó Tokfalvi demokráciafelfogása. A kommentek is tanulságosak. Különösen az, amit Tokfalvi írt a saját írásához az általános választójogról: http://kapitalizmus.hvg.hu/2014/03/25/veszelyben-es-veszelyes-a-demokracia/
Tokfalvi korábbi megnyilvánulásaiból (többet is láttam elszórtan) az derül ki számomra, hogy ő legszívesebben csak nagyvárosi értelmiségieknek adna szavazati jogot és választhatóságot.
Az első világháború után szembefordult a társadalom az Őket irányítókkal. Ezután adtak mindenkinek szavazati jogot és így jöttek létre a tömegdemokráciák. Ezenkívül kialakult a fasiszta és kommunista rendszer is, de ezek elbuktak és csak a liberális demokrácia maradt fenn, mint társadalmi berendezkedés. Ez az I. világháború egyik hosszú árnyéka. Az arab tavaszt hasonlítják az I. világháború utáni útkereséshez. Görögországban szintén szembefordult a rákényszerített nehézségek miatt az irányítóival a társadalom. Ez máshol is várható. Volt egy tanulságos jobb oldali megoldás a Nagy Háború után Angliában, mégpedig az, hogy bevezették az örökösödési adót, kiigazításként, amivel felszámolták az akkori arisztokráciát. Ennek abban van jelentősége, hogy valód problémákra reális elfogadható választ adtak, így tudott a demokrácia elfogadottá válni és kiteljesedni. Most a képviseleti demokrácia a tőkearisztokráciát támogatja, ami a problémák gyökere. Ebben kellene egy új egyensúlyi helyzetet kialakítani, akként, hogy az ne járjon senki összeomlásával. Ez pedig a piaci teljesítményhez igazodó jövedelemáramlással érhető el.
Véleménye van? Ossza meg velünk!
Jelentkezzen be az alábbi szolgáltatások valamelyikével:
Enter your WordPress.com blog URL
http://.wordpress.com
Proceed