A Polgári Platform és a Szabad Piac Alapítvány vallja, hogy a jelenlegi kormány keleti nyitásnak nevezett ámokfutása ellentétes az ország érdekeivel. Ezzel szemben nyugati nyitásra, valódi kapitalizmusra, az illiberális demokrácia helyett liberális demokráciára van szükség, amelyben fontos az egyén felelősségvállalása, a közösségek önszerveződése, a tulajdon tisztelete és a jogállamiság megteremtése.

A két szervezet ezért Nyugati nyitás címen konferenciát szervez november 13-ára (jövő csütörtökre), 10-14 h között a Mozsár Kávézóban, prominens előadók részvételével: vendégünk lesz Barcza György, Oszkó Péter, Pogátsa Zoltán, Urbán László, Gyarmati István, Pandúr József, Béndek Péter, Gere Ádám és Kukorelly Endre. A konferencián a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! Részvételi szándékát november 12-ig tudja jelezni a kesz.zoltan@polgariplatform.hu e-mail címen.

Csak a nyugati ember lehet szabad

gowestAmikor nyugati nyitásról beszélünk, akkor mindenekelőtt az egyének szabadságára gondolunk. Valljuk, hogy csak nyugati civilizációban élő ember lehet igazán szabad, hiszen Nyugaton az emberi jogok feltétlenül védendők, ezek azok az alapjogok, amelyek nélkül fejlett európai nemzet nem képzelhető el. Valljuk, hogy minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik; a társadalmi különbségek csakis az egyéni teljesítményen, a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.

Valljuk továbbá, hogy az ember magántulajdona szent és sérthetetlen; ez olyan alapérték, amelyen az egész nyugati civilizáció alapul. A mindenkori állammal szemben csak az anyagi és szellemi értelemben független, öntudatos egyén képes megvédeni saját érdekeit és a közösséget, míg az államfüggőség kiszolgáltatottsághoz vezet. A nyugati és a keleti politikai berendezkedések egyik meghatározó különbsége éppen abban áll, hogy Nyugaton a magántulajdont tiszteletben tartották.

Ezt talán Richard Pipes amerikai történész fejezte ki a legpontosabban, amikor egy írásában úgy fogalmazott: “az európai történelem folyamán a magántulajdon szentsége jelentette a leghatékonyabb korlátot a korlátlan hatalommal szemben”. Ugyanezt tanították az európai, és benne a magyar politikai gondolkodás nagy alakjai Széchenyitől Bibó Istvánig.

Nem meglepő tehát, hogy mindazok, akik a hatalom korlátait akarják lebontani és a többség kiszolgáltatottságának fenntartásában érdekeltek, támadják a Nyugatot, az individualizmust és a magántulajdont. Mi azonban az emberi jogokon túl elengedhetetlennek tekintjük ezeket az értékeket is, hiszen az individualizmus jó gyakorlata korlátozza a hatalmat, miközben segíti a közösségek önszerveződését, az államtól ténylegesen független civil társadalom létrejöttét.

Csak a nyugati ember élhet szabad közösségekben

Amikor nyugati nyitásról beszélünk, akkor a közösségek szabadságára is gondolunk. Mi ugyanis abban hiszünk, hogy az egyén autonómiája nem kikezdi, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti a közösségeket.

Valljuk, hogy az állam nem törekedhet a közösségek feletti közvetlen befolyásra. Nincs szükség állami és kormánypárti pénzekből fenntartott békemenetelőkre. Nincs szükség a mindenkori kormánnyal szemben kritikátlan civil társadalomra.

Mi azt tapasztaljuk, hogy a legsikeresebb közösségek nem kötődnek az államhoz, hanem öngondoskodóak és egyszerűen teret engednek az önkifejezésnek. Éppen ezért a nyugati mintáknak megfelelően békén kell hagyni a civil társadalmat, és a közösségi lét színtereit kell segíteni, legyen szó valóságos helyszínekről, intézményekről, vagy akár virtuális közösségekről.

Csak a nyugati piacgazdaság lehet tartósan sikeres

Amikor nyugati nyitásról beszélünk, akkor a szabad piacgazdaság, a valódi versenyt lehetővé tevő kapitalizmus érvényesülésének biztosítására is gondolunk. Erre van szükségünk, és nem a gazdaságpolitikai koncepciótlanságot és a mindent átszövő korrupciót leplező szabadságharcnak nevezett ámokfutásra.

A magyar gazdaság évek óta a lassú növekedés, az alacsony foglalkoztatottság és a rosszul működő államháztartás ördögi körétől szenved, abból képtelen kitörni. Mi olyan gazdaságpolitikát támogatunk, amely ténylegesen segíti a potenciális növekedés elérését, érdemben növeli a piacon foglalkoztatottak számát, stabil és fenntartható államháztartást garantál.

Meggyőződésünk, hogy ezek a gazdaságpolitikai célok sem érhetők el az egyének és a közösségek szabadsága nélkül. Az erős polgári öntudat és a közpénzek elosztásának átláthatósága tesz ugyanis aktívvá, az aktivitás pedig közösségeket teremt, amely erősíti az identitást. A gazdaságunkat jelenleg sújtó ördögi kör helyett ez az a pozitív folyamat, amely energiát szabadítana fel és gazdasági hasznot hozna mindannyiunk számára.

Csak a nyugatorientált külpolitika vezet a jövőbe

Amikor nyugati nyitásról beszélünk, akkor végső soron arra gondolnunk, hogy Magyarország történelme során mindig is Nyugatra tartott. Évszázadokon át ez biztosította a nemzet fennmaradását és most is csak a nyugati orientáció vezethet a jövőbe.

A magyar szélsőjobboldali eszmetörténeti hagyományból (turanizmus) átemelt, és még a két világháború közötti jobboldal által is megvetett keleti orientáció viszont nem vezet sehova. Minden bizonnyal a jelenlegi kormány is tisztában azzal, hogy Magyarország számára a Nyugatnak és az Európai Uniónak nincs alternatívája, a keleti nyitást mégis folytatni fogják, nem pusztán gazdasági értelemben, hanem azzal a céllal is, hogy a keleti mintákat követő autokratikus ideológiát, politikai berendezkedést és államszervezést elfogadottá, vagy legalábbis megtűrtté tegyék az Európai Unión belül.

Ez a törekvés azonban szükségszerűen el fog bukni, nem pusztán nemzetközi szinten, hanem itthon is. A magyarok józan többsége nem kér a keleti nyitásból, nem kér újra az orosz függésből. A magyarok józan többsége nem szeretne Nyugatra menni, hanem itthon szeretne élni, nyugati körülmények között. Ez azonban nem jön magától, ehhez a nyugati eszmék befogadására, nyugati nyitásra van szükség.

Kész Zoltán
elnök
Polgári Platform