Mi, akik betartjuk a törvényt és az alkotmányt, a legolcsóbb kenyér kilója után is ötven forintot fizetünk egy olyan állam fenntartására, amelyik hazudik, lop és rombol. 

A magyar adóhatóság elnöke (ha igazat mond) attól teljesen függetlenül utazott el rég betervezett, évi szabadságára, hogy neve az első pillanattól felmerült a “kitiltási botrányban”. Az 1989 utáni Magyarország legnagyobb nemzetközi politikai, a magyar állam erkölcsi legitimitását és nemzetközi elfogadottságát alapjaiban érintő botrányában. Őrá itt, most nincs szükség, és egyáltalán, miféle botrány? A látszat csal, ő nem lóg meg, csak pihennie kell. de most, azonnal, úgy elfáradt a becsületességben. (Ha igazat mond.)

Majd két és fél hét elteltével elárulja azt, amit akkor rögtön kellett volna, hogy igen, rajta van az Amerikából kitiltottak listáján. Érintett az országos és világbotrányban – Magyarország az egyetlen állam, aminek az adóhivatali elnökét kitiltották Amerikából, micsoda ország lehet ez, gondolhatja a világnak az a 99,8 százaléka, mely már csak nyelvi és politikai-kulturális okokból se lehet vevő az ilyenkor szokásos magyar botrányelhárítási műveletekre. És nem mellesleg Vida Ildikó azt implikálta, hogy fölöttese, a gazdasági miniszter, valamint annak fölöttese, a miniszterelnök, nem mondott igazat. (De – és ha – ő igazat mond.)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az az intézmény, amelynek az összes magyarországi magyar állampolgár és magyarországi vállalkozás alkotmányos kötelességből befizeti a megkeresett, vagy más módon, de törvényesen szerzett jövedelmének összességében a felét. Hogy a kormányzat ezzel hogyan gazdálkodik, az más kérdés. Ha nem vagyok vele megelégedve, akkor elvben, demokráciában le lehet váltani, de ilyen helyzet ritkán adódik. Magyarországon például négyévenként, feltéve, hogy éppen demokrácia van. De a minimum az, hogy az az állami intézmény, aminek folyamatosan köteles vagyok odaadni a pénzem felét, nemcsak adóbevalláskor, hanem minden havi fizetésemből, sőt akkor is, ha ropit veszek magamnak a boltban, vagy hozzányúlok a bankszámlámhoz, szóval ez az intézmény soha ne csapjon be. Mondjon igazat.

Ha becsap, akkor milyen alapon bízzam rá a pénzem felét, és milyen alapon bízzam meg abban az államban, amelyik a becsapással szerzett pénzemet elkölti?

Rendben, meg vagyok győződve, hogy Vida Ildikó igazat mond. Például amikor azt mondja, hogy igazat mond. Akkor is igazat mond például, amikor azt mondja, hogy a maga és a NAV nevében megindítja a “szükséges polgári és büntetőeljárásokat” Mivel az Egyesült Államokat nem tudja se följelenteni, se beperelni, ezek az eljárások nyilván nem szükségesek. Ttehát most is igazat mond, mint mindig. Ahogy a kormány és a Polt Péter vezette ügyészség is mindig, mindenben igazat mondott. (“Mikor szakad le onnan?”) Jaj, bocsánat: ha Vida Ildikó akkor is igazat mond, amikor azt implikálja, hogy a kormány hazudik, akkor kinek higgyek?

Próbáljuk komolyan nézni: Itt nem az adóhivatal saját maga által “mikroszkóp alatt ” megvizsgálandó esetleges vétkeiről van szó, hanem a magyar állam legitimitásának megrendült alapjairól.

A demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges. Ezen alapul a politikába, és végső soron a demokráciába vetett bizalom.

– mondta a (sokak számára) klasszikus egy másik helyzetben. A különbség az, hogy már rég nem bízik senki a politikában, túl kevesen a demokráciában, és a jogszabályok betartásában is csak akkor bízhatok, ha feltételezem, hogy Vida Ildikó igazat mond. Csak hát az Egyesült Államok kormánya nem feltételezi, és neki több az információja.

Ha Magyarországon volna komoly parlamenti ellenzék, akkor a politikai fantáziája nem addig terjedne, hogy Vida Ildikó meg Varga Mihály mondjon le, ja és Polt “Álmennyezet” Péter indítson vizsgálatot.

Egy demokráciának, sőt egyáltalán, a működő modern államnak a feddhetetlen adóhatóság a tőkesúlya. Az Amerikába be nem engedett elnök által elrendelt belső vizsgálattól meg zugügyvédi műveletektől meg koncepciósperezéstől meg a nemzetközi és amerikai jog látványos nemismeretétől nem lesz feddhetetlen. Ha Vida Ildikó igazat mond, akkor a kormány hazudik, mert be van rezelve. Ha Vida Ildikó nem mond igazat, akkor a kormány is hazudik, és be van rezelve. Ha a kormányban és/vagy (diszjunkció) az adóhatóságban nem lehet bízni, akkor miben lehet?

Nos, amennyiben maradt, akkor a józan paraszti (vállalkozói, háziasszonyi, netezői stb. stb.) észben. Hogy elegen és elég hangosan fölteszik a kérdést: ezeknek fizessek adót? Nemcsak netadót – akármilyet?

Kiemelt kép: Soós Lajos (MTI) – hvg.hu