Igen régen hordozzuk magunkkal a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatok rosszul kitalált rendszerét, amelyben egyfajta kettős hatalom alakult ki anélkül, hogy egyértelmű tulajdon-, hatáskör- és döntési viszonyok lennének. Ez a helyzet a rendszer túlbürokratizálásához vezetett. Az évek során több lelkes kezdeményezés indult, majd holt hamvába az anomália megoldására. Ha a Fidesz végre valódi megoldást akar erre a problémára, azt csak ünnepelni lehet.

Az évek során Fidesznek igen sok jónak tűnő gondolata volt, aztán a megvalósításkor kiderült, hogy vagy ki sincs találva, csak egy jól hangzó ötlet, vagy egyszerűen nem az volt a szempont, hogy megoldja azt a problémát, amire született, hanem hogy valami havert helyzetbe hozzon. Erős a gyanú, hogy a közelmúltban megismert terveknek is a hatalomkoncentráció a fő célja, nem a bonyolult helyzet megoldása.

Arra valóban kéne megoldás, hogy ne két egyenrangú hatalmi kör pillanatnyi erőviszonyaitól függjön a város sorsa. Erre két lehetőséget látok.

1. A fővárost meg kell erősíteni, működjön úgy, mint egy egységes város. A választók csak a (fő)polgármestert és a fővárosi közgyűlés tagjait választják meg. A kerületek ebben az esetben csak a főpolgármesteri hivatal alárendeltségében intéznék a helyi ügyeket a fővárosi önkormányzat által delegált hivatalnokok közreműködésével. Ebben az esetben lenne létjogosultsága a Fidesz egy korábbi javaslatának a kerületek számának csökkentésére vonatkozóan.

A jelenlegi főpolgármester: bebetonozva (Fotó: hvg.hu)

A jelenlegi főpolgármester: bebetonozva (Fotó: hvg.hu)

2. Létrejönne a kerületek Budapestje, amit nevezhetnénk a kerületek konföderációjának is. Ebben az esetben önkormányzati választások csak a kerületekben lennének. A fővárosi közgyűlés a kerületek által delegált képviselőkből állna, vagy kerületenként azonosan, vagy a kerületi lakosság létszáma arányában, feladata pedig csak a kerületek döntése alapján közös irányítás alá rendelt feladatok végrehajtása.

A jelenlegi fideszes javaslattal szemben nem támogatom, hogy a kerületi polgármesterek legyenek kerületük képviseletében a fővárosi önkormányzat tagjai, mégpedig ugyanazért, amiért támogattam a polgármesterség és a parlamenti képviselőség összeférhetetlenségét. A polgármester teljes energiájával a rábízott önkormányzat munkáját irányítsa, a fővároshoz pedig a képviselőtestület delegáljon tagokat, akiknek beszámolási kötelezettsége van a testület előtt, és akiknek a feladata a közös ügyekben a kerület képviselete. Az eddigiek logikájából az is következik, hogy a fővárosi önkormányzati testületben nincs helye olyan képviselőnek, akit közvetlenül a polgárok választottak, illetve aki nem valamelyik kerület képviseletét látja el.

Az utóbbi elképzelés tűnik hasonlóbbnak a Fidesz elképzeléséhez, de míg ők hatalompolitikai érdekek mentén találták ki a maguk rendszerét, illetve annak kizárólag formai követelményeit, addig én az alulról építkezés, a szubszidiaritás elvének támogatójaként vagyok lelkes híve. Míg ők egy újfajta választási rendszerről beszélnek, én egy új, önszerveződésen alapuló politikai felépítésről.

Mindaz, amit leírtam, természetesen nem az előttünk álló önkormányzati választásra és ciklusra vonatkozik, de ahhoz, hogy valaha legyen belőle valami, most kell elkezdeni gondolkodni, tervezni, vitatkozni, érveket ütköztetni.