Ebben az írásomban egy, a megszokottól eltérő elemzést szeretnék adni a jelen közállapotokról. Túl is lépnék gyorsan azon a siránkozáson, hogy miért olyanok a pártok amilyenek, és miért azok a vezetőik, akik. Mert ha erre válaszolni kell, ahogy én ezt meg is teszem ebben a cikkben, akkor azonnal a választóval magával kell foglakozni.

Magamról kell beszélni, és önről, tisztelt olvasó. Meg tízmillió magyar választóról. Mert megkerülhetetlenek vagyunk. Mi tehetünk arról, ami itt van. Ami abból a szempontból kifejezetten örömre ad okot, hogy mi is változtathatjuk meg a közállapotokat.

Mi a probléma?

Az országban mindenhol konfliktusok vannak, egekben a korrupció, akkora a demokráciadeficitünk, hogy négy év is kevés lenne ahhoz, hogy mindezt helyrehozzuk. A nemzet szinte éhezik arra, hogy olyan vezetője legyen, akinek erős jelleme van. Egy szabad társadalom attól szabad, hogy vezetői a becsület és a tisztesség példaképei akarnak lenni, legyen ennek bármilyen ára.

Nem beszélhetünk szabadságról, szabad társadalomról ott, ahol cinkosan kacsintunk arra, aki lop, csal és hazudik. Ha tényleg egy normális és szabad országban szeretnénk élni, ne szégyelljünk tanulni olyanoktól, akik igaz jellemmel bírnak. Ez kell, hogy a legfontosabb legyen! Hisz ha saját magadat, saját jellemedet nem uralod, mások fognak uralkodni rajtad!

FreedomSign

Az emberi jellem nem más, mint a választásainak összessége. Sok minden van a világon, amit nem választhatunk meg: ilyen a magasságunk, a bőrszínünk, testi adottságaink stb. De azt megválaszthatjuk, hogy milyen legyen a jellemünk, hogy miként kommunikáljunk másokkal, hogyan viselkedjünk. Egy barátom azt szokta mondani, hogy szeretné, ha egy reggel mindenki úgy ébredne fel ebben az országban, hogy aznap mindent jól csinál, jót tesz. Nem ítélkezik feleslegesen, a saját dolgával foglalkozik, és építi a jellemét. Magunkra ismerünk?

A jellem az egyik legfontosabb vezetői ismérv. Az erős jellemet abban látjuk, hogy az illető becsületes, alázatos, türelmes, felelősségteljes, optimista és hajlandó folyamatosan tanulni, megújulni. A becstelenek hazudnak és csalnak, s ahogy választott tisztségbe kerülnek, a hazudozás és a lopás hatványozódik. Ismerős? Nem lesz bennük alázat, arrogánssá válnak, mindent tudni vélnek, központilag akarnak minket irányítani. A rossz jellem rossz politikát szül és ezzel együtt rossz gazdaságot, ami hosszútávon csak rossz lesz a szabadság hívei számára.

Az, hogy a természet törvényeivel harmóniában éljünk, vagy a függőség és az elnyomás sötét oldalán éljünk, sokkal kevésbé politikai vagy gazdasági kérdés, mint jellembeli. Jellem nélkül nincs szabad társadalom.

Magyarországnak ma olyan férfiakra és nőkre van szüksége, akik nem megvásárolhatók, akik feddhetetlenek és tisztességesek, akik következetesek abban, hogy mik a prioritásaik, akiknél egy kézfogás is többet ér, mint számtalan szerződés. Olyanok kellenek, akik nem félnek kockáztatni, akik nem csak a nagy dolgokban, hanem a kicsikben is becsületesek.

Biztosan vannak olyanok, akik a megfelelő ambícióval bírnak, amibe az is beletartozik, hogy nem csak magukat helyezik előtérbe, olyanok, akik tudják, hogyan kell méltósággal nyerni és tisztességgel veszíteni. Olyan kell, aki az elveit és következetességet a politika fölé tudja helyezni, s aki nem fél akár népszerűtlen döntést hozni. Nincs szükség olyanra, akinek a siker azt jelenti, hogy ravasz, kegyetlen és alattomos. S ami talán a legfontosabb, olyan vezető kell, aki tiszteli ellenfeleit, aki nyitott a vitára, tiszteli mások életét, tulajdonát és jogait, valamint azokat is nyitottsággal kezeli, akik vele igazságtalanok voltak. Egyszóval olyasvalakire van szükség, akinek szilárd a jelleme.

Ha megtaláltuk és úgy döntünk, nem mondunk le a legkisebb kényelem kedvéért a szabadságunkról, akkor elmondhatjuk, hogy készen állunk arra, hogy egy normális és szabad országban éljünk.