A Newsweek lenyomozta a bitcoin állítólagos feltalálóját, akit ezek szerint tényleg Satoshi Nakamotonak hívnak, és egy jó ideig titkos projekteken dolgozó programozó, vagy valami olyasmi. A bitcoin-használók egy jelentős része ezen felháborodott, mondván, a feltaláló névtelenségbe kívánt burkolózni, ehhez pedig minden joga megvan – ez azonban csak addig igaz, ameddig valaki nem kezd el pénz kibocsátani.
A pénznek ugyanis a bitcoin kapcsán már megemlített praktikus tulajdonságain kívül (a legfontosabb: lehetővé teszi a frakcionalitáson alapuló bankolást, ezáltal a modern gazdaság működését) van még egy nagyon fontos jellemzője. Az önálló értékkel bíró dolgokkal, vagyis pl. árukkal, nemesfémekkel, hasonlókkal szemben a pénz csupán egy ígérvény, hogy a nekünk megfelelő árut megkapjuk érte, és a pénz valódi értéke nemcsak azon múlik, hogy mennyire ritka, hanem azon is, hogy ez az ígéret mennyire erős.
Számos ilyesmivel találkozhatunk az életben. A postaládába bedobott kuponfüzet: ígérvény, hogy az adott cég termékeit olcsóbban kapjuk. Tényleg annyit is ér az a kupon? Ki tudja, ha mondjuk egy nagy és jól ismert gyorsétterem-láncról van szó, akkor elhisszük, hogy tényleg kapunk érte ott valamit, ha meg egy ismeretlen zugvállalkozásról, akkor talán nem. Ugyanez kicsit komolyabb számvitellel az étkezési utalvány és a többi: elfogadjuk fizetségként, mert a mögöttük álló szervezetekben bízunk annyira, hogy elhisszük, tényleg kapunk is érte ételt. Felhívnám a figyelmet: mégcsak nem is arról van szó, hogy ezeknek az eszközöknek pontosan mekkora értékük van főleg hosszú távon, hanem annak az elfogadásáról, hogy egyáltalán bármilyen értékük van.
A pénz ezeketől annyiban különbözik, hogy közvetlenül egy adott állam (államok) áll helyt azért, hogy a pénzt minden további nélkül bármilyen magán- vagy köztartozás rendezésére fel lehessen használni az adott állam (államok) joghatósága alatt, vagyis nem kell hozzá külön megállapodás, mint mondjuk az utalványkészítők, -felhasználók és -elfogadók között.
Ezt jelenti például az amerikai dollárokra nyomtatott mondat: this note is legal tender for all debts, private or public. Akinek ez nem tetszik, az az adott állam teljes igazságszolgáltatásával találja magát szemben, mint ahogy az is, aki elfogadja a pénzt, de végül nem ad érte cserébe semmit.
Elvileg persze nem kellene ennek állami monopóliumnak lennie, kellően erős privát szereplők is bocsáthatnának ki pénzt (nemcsak számlapénz teremtéséről van szó, mint a bankok esetében), volt is erre példa a történelemben, de manapság a lehető legszélesebb körű elfogadottság, valamint a kétszintű bankrendszer előnyei miatt csak az állam foglalkozik ezzel.
A bitcoin esetében azonban nem arról van szó, hogy privát szereplők állnak helyt a pénz által kifejezett, az árura / értékre válthatóságot tartalmazó ígéretért. Arról van szó, hogy ilyet senki nem tesz, és a sor végén áll egy ismeretlen, vagy jó esetben egy öreg japán, aki legfeljebb megvonja a vállát, ha valami balul üt ki. Vagyis senki olyan, aki kellően hihetően tudná biztosítani, hogy ha mondjuk kinézek valamit egy bitcoint elfogadni látszó boltban, megdolgozok a pénzért és megkapom a fizetést bitcoinban, majd elmegyek a boltba, akkor ott tényleg meg is kapom a cuccot, hiszen a bolt bármikor meggondolhatja magát. Mint ahogyan az egyik legnagyobb, bitcoint dollárra cserélő oldal, a Mt. Gox fogta magát, és bezárt, majd csődöt jelentett – tartozásaikat azóta sem fizették ki, és egyelőre nem biztosak benne, de úgy gondolják, hogy a hiányzó bitcoinokat (750 ezret, évek alatt, folyamatosan és feltűnésmentesen) ellopták.
Az pedig naiv elképzelés, hogy a “közösség ereje” majd megegyezés révén megoldja ezeket a helyzeteket – az ember nem gép, hogy “csak a jó szabályokat / szoftvert” kelljen megtalálni az ideális működéshez, és akkor majd nem lesz szükség a mindenféle gyanús intézményre, amiknek a megértésébe a bitcoin-evangelisták ezredannyit sem fektetnek, mint hitük terjesztésébe. A bitcoin-fórumok láthatóan nem oldották meg a legnagyobb problémát, amikor arról volt szó, hogy végeredményben garantálja-e valaki, hogy a bitcoin legalább annyira pénzként viselkedik, mint a valódi pénz, azaz tényleg el kell fogadni fizetőeszközként, bármit is vásároljuk, pizzát vagy dollárt.
A közösség ereje ugyanis valójában nem más, mint a kipróbált, jó intézményrendszer, aminek jelenleg a múltkor és az előzőekben mondottak miatt része a pénzkibocsátás is, ameddig nem találunk ki jobbat, vagy meg nem változnak a gazdaság szükségletei.
4 hozzászólás
Szerintem sok helye logikatlan a gondolatmeneted.
A dollart (vagy barmilyen allami penzt) nem kotelezo elfogadni senkinek. Ha en azt mondom hogy bocs, de en en csak csirkeert vagyok hajlando logot tervezni akkor az allam nem fog ezert engem lecsukni. A dollar is csak addig mukodik amig vannak emberek akik elfogadjak.
Nagyon sok esetben eltunt egyik naprol a masikra a bizalom egy nemzeti valutaban es az emberek nem tudtak elkolteni semmire vagy a normalisnal sokkal alacsonyabb ertekben mint normalisan. Ez magyarorszagon is megtortent a multban es a kozelmultban sok masik orszagban. Hiaba volt az allam mogotte semmit nem segitett.
A bitcoin ebbol a szempontbol nem kulonbozik az allami valutaktol. Ha van aki elfogadja fizeto eszkozkent akkor van erteke, ha nem nincs. En peldaul elfogadom. A bitcoinnak viszont van egy nagy elonye az allami valutakkal szemben ami most meg csak kis reszben aktualizalodott, megpedig az hogy globalis es decentralizalt. Emiatt nem fugg egyetlen allam esetleges hibaitol. Ha Venezuela allam tonkremegy es emiatt a helyi valuta hiperinflacioba kerul a Bitcoin erteke nem fog rohamosan zuhanni Venezualaban mert a vilag tobbi resze tovabbra is relativ stabilitast elvez.
Egy globalis valuta segit elosztani a kockazatokat vilag szinten. Raadasul altalaban amikor egy orszagnak problemai vannak az sokszor egy masiknak elonyos. Tehat osszessegeben a bitcoin erteke allando marad. Nyilvan ez majd akkor valosul meg amikor a bitcoin a mostaninal 100-1000x nagyobb, mert jelenleg csak par millio ember valutaja.
A naiv elkepzeleses bekezdesre annyit reagalnek, hogy tul sokat varsz el a bitcoin-tol ebben a fazisban. Ez egy nyilvanos beta ami folyamatosan javitas alatt all. Ez egy kiserlet technikai, gazdasagi es szocialis szempontbol. Azert csinaljuk a tesztelest hogy kideruljenek a hianyossagok. Minden egyes feljovo problema amit csak ilyen elesben tesztelesnel tudunk eszlelni segit abban hogy a kod es a rendszer erosebb legyen. Peldaul egy eleg fontos javitas ami a TX ID-vel kapcsolatos es amire rafogta a Mt.Gox a lopasokat most javitjak es hamarosan kint lesz 0.9-es kliensben.
A kozosseg a kijelenteseddel ellentetben nagyon is elfogadja a bitcoint mint fizetoeszkozt. Sot nem csak a bitcoin-t hanem a bitcoinra alapulo mas kripto penzeket is. Nap mint nap tobb millio ilyen penz cserel gazdat mindenfele termekekert es szolgaltatasokert cserebe a kozosseg tagjai kozott es egyre inkabb azon kivul is. Ezert van tovabbra is erteke a bitcoinnak. Vehetsz bitcoin-ert barmit az iPhone-tol az auton keresztul a masszazsig. Vannak emberek akik kiserletkeppen csak bitcoin-on elnek es utaznak a vilagban.
A jol kiprobalt regi penzugyi vilag valoban eleg jo, de ugyanakkor elkepesztoen sok benne a bunozes es korrupcio. Tobb erteket lopnak el benne naponta mint amennyit a bitcoin egesz 5 eve alatt vesztett. Es raadasul ezt ugy lopjak el hogy sokszor senki nincs felelossegre vonva mert a hatosagok es hatalom keze is benne van az ugyletekben. Meg a legjobb es legnemzetkozibb valuta az amerikai dollar is vacak ertek tartas szempontjabol. 100 dollar amit a 80-as evekben megsporoltal ma fele annyi termeket sem tud megvenni, mint akkor. Ha valaki dollarban akar sporolni oregsegere akkor jo ha felkeszul az ehezesre. Es ha gyengebb valutakat nezunk ott az inflacio tobbszorose a dollarnak. Ezeknel az ertektartas fel sem merul, mert par ev alatt elertektelenik a penz, nem kell hozza par evtized.
Ez az esztelen inflacio azert van mert a kozponti bankok direkt inflaljak a valutat hogy az emberek koltsenek mert megtartani nincs ertelem ugysem. A hivatalos gondolatmenet szerint ez elenkiti a gazdasagot es igy joletet teremt. Viszont szerintem tullottunk a celon.
Az emberek nem hogy elkoltik amilyuk van sporolas helyett hanem hiteleket vesznek fel a bizonytalanra. Az emberek az allamokkal egyutt egy kartyavarat epitenek hitelekbol. Ezek a varak mara felhokarcolo magasak. A hitelek olyan szinten vannak hogy a kovetkezo generaciok teremelesi kapacitasara vesszuk fel a tovabbi hiteleket. Ez elobb utobb ossze fog omlani es akkor a gazdasag eddig soha nem latott hihetetlen pusztitast fog metapasztalni.
Az osszes allami penz ertektelenne valik par honap alatt. Nem lesz hova menekulni. Csak a valos termekeknek lesz erteke, mint liszt es tegla. Viszont mukodo penz nelkul tonkremennek a gazdasagot mukodteto intezmenyek es vallalkozasok. Ideiglenesen visszaesunk egy barter tarsadalomba ami hatalmas szegenyseget fog okozni mert elvesztjuk a hatalmas elonyoket amit a penz teremtett meg.
Es a koltekezesnek kornyezetileg karos hatasai is vannak ami a joletunket kozvetlenul veszelyezteti. Sok ember felesleges dolgokat vesz es kidobja ido elott a meg hasznalhato dolgokat. Ezt a magatartas valahol hosszu tavon megszivjuk szinten.
A bitcoin ezzel szemben mivel 4 eve folyamatosan no az erteke a valutakkal szemben a sporolast osztonzi. Ha a bitcoin gazdasag csak egy kicsit visszahuzza az esztelen koltekezest az csak segiteni fog abban hogy stabilizalja a vilaggazdasagot. Es ha veletlenul tenyleg megtortenik az osszeomlas akkor ott lesz hogy atvegye a helyi valutak szerepet reszben vagy egeszen mint ahogy 2009-ben Zimbabwe-ban atvette a stabilabb amerikai dollar a helyi hiperinflalodott valuta szepepet.
A jolet egy tarsadalomban mindig akkor tud novekedni amikor egy technologia noveli a civilizacio hatekonysat. Amikor eloszor elkezdtunk fozni kevesebbet kellet dolgozni a beleinknek. Amikor a lovat lecserltuk traktorra gyorsabban tudtuk megmuvelni a foldet. Amikor lecsereltuk az aranyat penzre amelyet konnyebb volt tarolni es felosztani kis reszekre. Ezek mind noveltek az emberek joletet mert kulonbozo mertekben optimalizaltak a tarsadalom mukodeset.
A bitcoin a digitalis penzt tovabb javitja uj hatekonysagokkal, amelyek tovabbi joletet fognak teremteni a jovoben. Peldaul azonnali kuldes, nem kell varni napokat mint az atutalasnal. Teljesen biztonsagos harmadik szemely nelkul, tehat nem kell hogy egy banki rendszer feldolgozza az utalasaimat ami sok penzbe kerul. Barki barmilyen keves tokevel nyithat szamlat ingyen. Helyi gonosz allamok nem tudjak tonkretenni a bitcoin-t mert senki nem uralja, hanem mindenki uralja.
Peldaul, egy farmer Afrika kozepen aki csak 1 dollart keres egy nap eselytelen hogy bankszamlat nyisson mert a szamlavezetes eleve 5-15 dollar havonta. De bitcoin szamlat tud nyitni bank nelkul a 10 dollaros hasznalt mobiljan ami nagyon sok embernek van meg ott is ahol vezetekes aram sincs. Es azonnal tud elfogadni penzt akarhonnan a vilagbol es elindithat mondjuk egy vallalkozast hogy helyi termekeket postaz a vilag minden reszere. Hirtelen billionyi ember tud bekapcsolodni a vilaggazdasagba akik eddig ki voltak zarva.
Mindket oldal jol jar es mint minden uj kereskedesnel az uj hatekonysagok joletet teremtenek.
Már itt sem szokás a fact check?
http://plastik.hu/2014/03/07/hulyet-csinalt-magabol-a-newsweek/
https://medium.com/p/ec57f44b6a01
The tl;dr version:
A man named Dorian Prentice Satoshi Nakamoto may or may not have worked on projects that would have required the expertise and intelligence necessary to create Bitcoin. Ergo, he could have created Bitcoin. The absence of evidence is the evidence.
Furthermore, Nakamoto seems to share some of the traits we stereotypically associate with the darker corners of the Internet — libertarianism, isolation and assholiness.
He drives this make of car and here is a photo of his house to prove that I am a reporter. And here’s what his estranged family said when I told them that Dorian created Bitcoin.
Is that really enough?
Hát igen, a nagy állami háttér a bankjegyek mögött, az néha ugyanannyi (vagy kisebb) biztonság, mint egy-egy jó referencia az eladóról.
Pl. kontinensek/országok közötti kis összegű fizetés esetén sokra megyek, ha becsaptak.
A jogi költségek miatt, de még ha alanyi jogsegélyt kapnánk, akkor is a nyelvi, jogi különbségek miatt gyakorlatilag ugyanannyi…
Marad az egyetlen fontos: bizalom!
A BTC-nek szerintem nem a jogilag jól alátámasztott, leszerződött nagy ügyletekben van a keresnivalója (lehet csak jelenleg), hanem a kisösszegű, netes kereskedelemben.
Amennyivel nagyobb az esetleges kockázat (de ez igazán az eladó ismeretlensége okán van, nem a pénzeszközök miatt), annyival egyszerűbb, olcsóbb és “névtelenebb”.
Gyakorlatilag a készpénz megfelelője, annak internetes számlapénz mechanizmusával.
A BTC kb. annyira hiteles, mint egy bankjegyet lobogtató idegen.
Javarészt egyetértek ezzel az írással.
Azonban feltennék nektek egy kérdést:
Mit szólnátok hozzá, ha fizikai aranyrudakat akarnátok vásárolni, és az intézmény (jogi személy), aki eladja mindenféle cicomás igazolással, bizonyítvánnyal, engedéllyel, meg miegymással győzne meg benneteket arról, hogy ő majd felelősen őrzi helyettetek az aranyrudakat, csak ne kelljen most a szállítással vesződni? Azután meg kiderülne, hogy ugyanazokat az aranyrudakat még sokszáz(ezer) vevőnek is eladta tartalékráta alapon. :) De most, amikor kifizettétek a szállítást, csak adják oda nektek, akkor nem tudja az intézmény átadni nektek az aranyat, mert különben túl kevés maradna még a látszat fenntertásához is. :)
Valami ilyen helyzet miatt égett mostanában a Fed mint a rongy vagy inkább mint a Reichstag:
http://www.globalresearch.ca/u-s-dollar-collapse-where-is-germanys-gold/5321894
Véleménye van? Ossza meg velünk!
Jelentkezzen be az alábbi szolgáltatások valamelyikével:
Enter your WordPress.com blog URL
http://.wordpress.com
Proceed