Sorban születnek a 2013. évet összegző statisztikai adatok, a kormány nyomja is a sikerpropagandát. Árad a miniszterelnök megszólalásaiból. Magyarország már nemcsak jobban teljesít (minél is?), de termelési központ, versenyképes állam és leendő innovációs terület. Ezenkívül stabil gazdaság, sőt, az Európai Unió növekedési motorja. A papagájkommandó meg persze szajkózza utána.

Ráérő emberek, meg akiknek ez a dolguk, jól elszórakoznak a tények és az üres pöffeszkedés összevetésével, például ezt az ábrát szinte mindenki láthatta már valahol. Magam is írtam a témáról a blogon. Most persze a tavalyi negyedik negyedévi GDPadat a hurráoptimizmus tárgya. Az ugyanis 2,7%-kal volt magasabb, mint az 2012 negyedik negyedévi. Az már valamivel kisebb visszhangot kapott, hogy ezzel épp csak sikerült bepótolni az év elején elszenvedett visszaesést, és összességében 2013-ban 0,1%-ot bírt emelkedni az országban megtermelt összes jövedelem az előző évhez képest.

Na, de nem véletlenül mondják az elemzők, hogy egy adatból nem szabad előremutató következtetéseket levonni, különösen olyanokat nem, amelyek trendfordulóról szólnak. Szerencsére a KSH közöl hosszú távú idősorokat is. Az alábbi ábrán például az látható, hogy az elmúlt bő tizennyolc év alatt hogyan változott a GDP termelés az előző negyedévhez képest. Ez azért jó adat, mert itt nem kavar be a bázis, vagyis az, hogy egy évvel azelőtt épp csökkenés, vagy növekedés történt.

A magyar GDP termelés volumenindexe, előző negyedév = 100 százalék

1

(Forrás: KSH STADAT)

Az idősor a Bokros-csomag életbe lépésétől indul. Mint látható, a mutató igen durva változásokra képes rövid idő alatt. Nyilakkal jelöltem a kormányváltások időpontját. Ez az adatsor arra is alkalmas, hogy összevessük az időszak kormányai alatt elért GDP változásokat. Mivel a mostaniból még két negyedév hátravan, így a kormányváltás évének második felétől (amikor az új csapat hivatalba lépett) a ciklus végét megelőző év végéig szorozzuk össze a negyedéveket. Hát, a mostani jobb, mint a világgazdasági recesszióval sújtott előző, de a Fidesz nem tudta megismételni saját korábbi teljesítményét. Pedig most csak egy euro-válsággal kellett megküzdenie, az előző ciklusa alatt pedig ázsiai- és rubelválság, majd, IT-válság is volt.

A GDP volumennövekedése a kezdő év III. negyedévtől

2

(Forrás: KSH STADAT)

Azt is mindenki mantrázza, hogy a 2013-as növekedés (ha ez a növekedés, akkor mi a pangás?) a kedvező időjárásnak (mezőgazdaság) és az idetelepült autógyárak miatt felfutott járműiparnak köszönhető. Nos, pontosítsunk:

Az ipari termelés változása megyénként, előző év = 100 százalék

3

(Forrás: KSH Statisztikai tükör 2014/10)

Bács-Kiskun megye székhelye Kecskemét, itt lépett működésbe 2012-folyamán a Mercedes gyár. Mielőtt a trollok nekem ugranak: én nagyon örülök annak, hogy jó kereslet van a CLA-k iránt, sőt, még a bővítésről szóló híreknek is. Minden elismerésem a nagy múltú és remélhetőleg még nagyobb jövőjű cégé és magyarországi munkatársaié. Megérdemlik.

Sőt, mi több, nagyon drukkolok, hogy ne essen vissza a kompakt autók iránti kereslet a világban! Elgondolni is szörnyű, mi lenne velünk, ha ez a gyár sem növekedne, hanem mondjuk beállna a maximális termelési szintre. (Csökkenésről szó se essék!) Csak úgy gondolom, egy termelési központnak nem kéne egyetlen – mégoly kitűnő – vállalat teljesítményétől függenie. Így könnyen bukik a “szabadságharc.”

Sok-sok hasonló dinamikus termelőcégre volna még szükség ahhoz, hogy a miniszterelnök álmainak köze legyen a valósághoz. De nem nagyon jönnek, sőt inkább mennek. Ennek is megvan a maga oka:

Adóbevételek megoszlása a főbb adófajták szerint, a GDP százalékában

4

(Forrás: EUROSTAT)

Az európai statisztikai hivatal ábráján jól látszik, hogy a magyar állami újraelosztás mértéke ugyan nem kiemelkedő az unióban, de abban már élen járunk, hogy a bevételek túl nagy része származik a termelésre rakódó adókból. A szociális adók, járulékok is elérik a skandináv országok arányait (tessék összevetni az eredményekkel!), de ott még a jövedelmi adók is jelentősen növelik az állam forrásait. Nálunk viszont a termelésre rakódó terhek jelentik a legfőbb bevételt a közkassza számára. Hát, nem csoda, ha tevékenységet inkább elviszik. Ami pedig a leendő “innovációs területet” illeti: egyelőre huszonnyolc országból hátulról a hetedikek vagyunk az unió innovációs eredménytábláján. Évek óta a mérsékelt innovátorok csoportjában toporgunk. Van tere a fejlődésnek.

A választások után felálló kormány számára egyértelmű a feladat: mérsékelni kell a termelésre rakódó terheket, akkor remélhető, hogy megnő a növekedési potenciálunk, hogy felpezsegnek az innovációk, valóra válnak az álmok. Na, nem Orbáné. Elég, ha kreatív polgártársaké.