“A Négy Tigris piacon senki nem volt biztonságban, a kispénzűeket becsapták és a statisztikák szerint is számos bűncselekmény történt a területen” – így indokolta a VIII. kerület polgármestere, miért kell hamarosan teljesen kiürítve, “eredeti állapotában” visszaadnia a Komondor Kft.-nek a hírhedt piacot. Pedig ha jól belegondolunk, ezen az alapon az egész országot át kellene adni a MÁV-nak, eredeti állapotában: a joguralom hiánya, a kormányzati önkény miatt senki nincs biztonságban, a NAV korrupciógyanús és szelektív, a kispénzűeket mindig is becsapta az állam (nyugdíj, egészségügy), és számos bűncselekmény történt a területén, nem reprezentatív felmérésem alapján az állami és a privát bűnök aránya 100:1.

A felek szokás szerint káotikus jogvitába bonyolódtak a bérleti szerződésről, de a sztori vége senki számára nem lehet kétséges: mivel a polgármester alig pár év után rájött arra, hogy “a terület a feketekereskedelem és a bűnözés melegágya”, a kis magyar feketegazdasági multikulti szépen bezár, a helyére felhúznak egy újabb létszükségletet kielégítő sportközpontot, szabadidőparkot, a kínai, vietnami, arab árusok pedig vagy decentralizálódnak és felszívódnak, vagy valahol a közelben többen újra összeállnak és megnyitnak, mondjuk a Kőbányai út túloldalán, Három Tigris néven; na most kössenek beléjük.

Nem tudom, nem ismerős-e mindannyunknak a piacgazdaság józsefvárosi verziója: a területet régóta egy maffiaközeli, őrzés-védésre nem jogosult őrző-védő cég biztosítja, napi szintű a leszámolás, a csalás, a foglalkoztatás többnyire fekete vagy sötétszürke, előfordult fináncok preventív megharapása, számlát az árusok nemigen adnak, de pult alól árusítanak egész számlatömböket is, az áruk minősége és valódisága igen kétséges, bár kétségtelenül olcsók. A NAV hol szemet huny, hol razziázik, árut foglal le, milliókra büntet, ápol és eltakar.

És hát az is ismerős, hogy a saját kerületét “elhanyagolt, bűnözőkkel teli gettónak” látó polgármester szerint “mindennaposak az állampolgársági bejelentések, panaszok, mindenkit zavar a piac, illetve annak forgalma.”

Piaci viszonyok (fotó: Stiller Ákos, hvg.hu)

Piaci viszonyok (fotó: Stiller Ákos, hvg.hu)

Mindannyian a Négy Tigrisben élünk. Magyarország területén is mindenkit zavar a piac. Magyarország is, ha úgy tetszik, egyfajta elhanyagolt, bűnözőkkel teli gettó, ahol hosszú évtizedek alatt nagyjából teljesen leépült a gazdaságban résztvevők morális érzéke, gyanús lett kereslet és kínálat békés egymásra találása, ha pedig nem gyanús, akkor éppen az a gyanús, és az adóhatóság ezúton kéri meg a tisztelt polgártársakat, ugyan jelentsék már fel azon szomszédait vagy családtagjait, akik túl jól élnek, ahhoz képest, hogy.

Mindenki potenciális adócsaló, hiszen az adójogszabályok igencsak bonyolultak, ámde flexibilisek, és ugyancsak nem csupán a józsefvárosi piacot jellemzi az a mondat, hogy “a túloldalon sem adnak nyugtát”. “A magyar vállalatok között is sok olyan van, amelyik bejelentett, de nem adózik” – ismerte el jó pár éve az APEH szóvivője, jó lenne tudni, azóta mi változott.

Jól elvagyunk ezzel a kis magyar fekete piacgazdasággal, megszoktuk, alámerülünk, kibekkeljük, ha meg véletlenül leütnek, hálapénzt fizetünk a dokinak. Ráadásul, mivel kereslet és kínálat azért csak egymásra talál előbb-utóbb, bízvást kiindulhatunk abból, hogy lesz majd másik piac, ahol a szegények nem túl legálisan ugyan, de diszkontár alatt vásárolhatnak. A szegénység termeli újra bővítetten ezt a kínálatot, ezért aztán nincs is túl gyors, túl egyszerű megoldása a problémának.

A piti csalókra, csempészekre nyilván helyes lecsapni – de egyrészt ezzel a probléma okát nem irtjuk ki gyökerestül, másrészt azért azt megnéznénk, mi lesz a bátor NAV-disszidens, Horváth András feljelentéséből (“a NAV-nál kivételezett helyzetben tartanak egy jól körülhatárolható adózói kört, amelynek tagjai döntően a kiemelt adózók közül kerülnek ki”). A kínai, vietnami hamis Adios és Sany termékekre bátran lecsapó NAV akkor hiteles ugyanis, ha neki mer menni a nagy halaknak is – már ha nem tőlük kapta a horgászati engedélyét.

Hiába sürgetünk mi tiszta piacgazdaságot, átláható közbeszerzéseket, kettős mérce nélküli, korrekt adóhatóságot, korrupció és haveroktól mentes kapitalizmust – ez az állam drasztikus leépítése, a közhivatalok nagyobb elszámoltathatósága nélkül nem fog menni. Addig is jobb, ha berendezkedünk a bolgár modellre: “még mindig jobb a feketegazdaság, mint a semmilyen.”