Kedves barátaim, utolsó megszólalóként a még nem létező, individualista, szabadpiaci Kapitalista Párt nevében üdvözöllek benneteket itt a Műegyetem rakparton. Megkérném a DK aktivistáit, hogy maradjanak csöndben, most én beszélek.

Barátaim! Az eddig elhangzott beszédek a minősített önbecsapás és ámítás kategóriába tartoznak, nagyon kérek mindenkit, hogy felejtsen el mindent, amit eddig hallott. Frázisokon kívül hallottunk bármit arról, mihez kezdenénk a 2014-es győzelem után? Nem hallottunk. Arról, hogyan indítanánk be a gazdaságot, hogyan csinálnánk vissza a Fidesz által intézményesített állammonopolista szocializmust? Minderről semmit nem hallottunk, nem tudom, feltűnt-e.

Amit hallottunk, mind nagyon szép és jó – mármint nektek, ha vevők vagytok a nárcizmus üldözötteinek ostoba önsorsrontására, a belső puhányságot és a gondolati lustaságot leplezni szándékozó passzív-agresszív vagdalkozásra.

Összefogás, erről beszéltek a tisztelt kollégáim, ti pedig tiltakozásul azt üvöltöztétek, hogy “összefogás!”. Akkor most lassan mondom, hogy ti is megértsétek: nincs szük-ség kö-zös lis-tá-ra! Nincs szükség! A jelölteket nyilván jó koordinálni az egyes körzetekben, mert azokban lehet legyőzni Orbánt, de a listákon ne vegyük el a választóktól a szabad választás lehetőségét. Ne egy Egységesnek Látszó Baloldali Blokkra kelljen szavazni, amely csak elkendőzné a köztünk lévő alapvető különbségeket!

És tudjátok, mi köztem meg az előttem szóló balos kollégáim közt a minőségi különbség? Az, drága barátaim, hogy a) én előbb-utóbb a baloldali ellenzéket is le akarom váltani, nemcsak Orbánékat, b) hatalomra kerülve számos ponton lebontanám, nem pedig kisebb korrekciókkal használnám az államhatalmat.

Korszakváltó toll a Műegyetem rakparton (Fotó: Túry Gergely, hvg.hu)

Korszakváltó toll a Műegyetem rakparton (Fotó: Túry Gergely, hvg.hu)

Szabad együttműködést akarok, nem összeborulást. Mármint a választók együttműködését egy adott pillanatban, a fülke magányában, amikor használjátok az itt szétosztott golyóstollakat. Nem pedig tűz és víz, baloldaliak és kapitalisták, közpénz-osztogatók és azt elutasítók álságos paktumát, vállalkozáspárti és vállalkozást bénító erők hazug szövetségét. Nem akarom, hogy a fideszes rezsim menesztése után visszatérjünk az 1990-2012 közti brezsnyevi pangás érájába.

Korszakváltást akartok? Akkor váltsátok le az előző korszakok jelképes figuráit! Rezsimcsökkentésről beszéltek? Remek, akkor bontsuk le azt a rezsimet, amelynek számos alapját korábban éppen ti fektettétek le és működtetétek, drága kollégák. Az államosított oktatást és egészségügyet. A hatósági árakkal való populista játszadozást. Az áttekinthetetlen adórendszert, amellyel csak az a bajotok, hogy az nem a megfelelő társadalmi osztálynak nyújt kedvezményeket.

Eljött az őszinte beszéd ideje, drága barátaim. Ha a Kapitalista Párt kormányra kerül, az lesz a mottónk, hogy elengedjük a kezedet. A legszegényebbeken kívül a jövőben senki ne számítson közpénzre, mert azt morálisan helytelenítjük.

Szabadságot, egyéni jogokat, szociális és ökológiai béklyók nélküli szabadversenyes gazdaságot, minimális államot és maximális adócsökkentést akarunk. Illetve akarok egyedül, a jelek szerint. Hogy miért? Mert egyéni szabadság, kreativitás és (igen!) önzés nélkül Magyarország is elpusztul. Minden továbbit olvassatok el Ayn Rand “Veszett világ című regényében, anélkül el se menjetek jövőre szavazni! És akkor röviden arról, mit várhattok tőlünk:

Ha nem vagy rászoruló, nem támogatunk közpénzből. Véget ér a klientúrákat kiszolgáló, osztogató politika hosszú korszaka. Megtartjuk a Fidesz egyetlen igazságos lépését, a 16%-os egykulcsos adót, sőt, azt kiterjesztjük minden adónemre (igen, az áfára is!), és mindenkire. Illetve majdnem mindenkire: akik szegények, rászorultak, természetesen nem fizetnek adót, számukra lesz egy nulla kulcsos sáv. Megszűnik minden adókedvezmény, jóváírás, jogi kiskapu.

Megszűnik az egészségügy állami monopóliuma. Amelyik intézményt és szolgáltatást csak lehet, privatizálni fogunk. Az egészség ugyanis áru, ez a jó benne. A privát érdek fogja kihúzni a mocsárból a magyar egészségügyet, nem az önfeláldozás hazug kultusza, az altruizmus. Nem a további államosítás, nem a páciensek jogainak lábbal tiprása, nem a kiirthatatlannak tűnő korrupt hálapénz-rendszer. Beveztjük a vizitdíjat.

Megszűnik az iskolák állami monopóliuma. Nemcsak Hoffmann Rózsa ámokfutását csináljuk vissza, de véget vetünk az eddig ismert államosított iskolarendszernek is. Amelyik intézményt csak lehet, privatizálni fogunk. Szabaddá teszük a tankönyvpiacot. Az oktatásügyet is a privát érdekeltség fogja eddig elképzelhetetlen minőségi szintre felhozni. Bevezetjük a Milton Friedman által javasolt voucher rendszert, megversenyeztetjük az állami iskolákat a privátakkal. A szülő szabadon dönthet arról, állami, privát, közösségi vagy egyházi iskolába adja gyermekét. Bevezetjük a tandíjat.

Lebontjuk az állami bürokráciát. Megnézzük, hogy a radikális adócsökkentés után mennyi pénzünk marad, és aszerint szervezzük újra a legszükségesebb állami feladatokat. Felére csökkentjük az önkormányzatokat. A honvédségre, rendőrségre, bíróságokra stb. természetesen mindig biztosítunk közpénzt. De befejezzük a kultúra, a média, az egyházak, a civil szféra, a sport, a stadionok állami finanszírozását. Több pénz marad nálatok, ti döntitek el, mire költitek.

Ennyit akartam mondani, és még az öt percbe is belefértem. Megkérem a DK aktivistáit, kezdjék újra a skandálást.