Tamás Gáspár Miklós csodálatos kultúrsirámot publikált nemrégiben. A szöveg lényege, hogy a nép azért passzív, mert nem tud róla, hogy rosszabbul él, mert a kormány nagyon jól használja az új médiát (mint az internet), amely a klasszikus tömegmédiával szemben nem mozgósít, hanem passzivál. Egyszóval régen minden jobb volt. Pár szót kicserélve olyan, mintha Harrach Péter panaszkodna az elbutító balliberális kereskedelmi médiáról. Na most akik ilyeneket mondanak, azok száz éve még futottak a vonat előtt, nehogy baj legyen abból, hogy esetleg valakit felkészületlenül ér a modernitás.

Ez azért különösen csodálatos érvelés, mert minden állítás hamis, ráadásul logikai kapcsolat sincs köztük.

Kezdjük ott, hogy sokan sokfélét mondtak már arról, miért passzív a magyar nép, a legjobban egyfelől a szorongásmentes választ mutató magatartásminták magyarázhatják ezt, másfelől pedig az az egyszerű tény, hogy a Fidesz kormányzásával nagyon rosszul az eddig is hátrányos helyzetben lévő, de hagyományosan passzív csoportok jártak.

Tüntettek az elmúlt évtizedekben bármikor a mélyszegénységben élők? Nem, a vasutas szakszervezetek tüntettek, sokszor teljesen értelmezhetetlen követelésekkel (pl. jutalék az eladott MÁV ágazat árából). Tüntettek az elmúlt évtizedekben bármikor a zsákfalvak nyomortanyáinak lakói? Nem, “közeli” gazdaszervezetek tüntettek. És így tovább.

(fotó: hvg.hu)

(fotó: hvg.hu)

A médiabezártság ennek kiegészítő eleme, de nem alapja, és főleg nem az interneten. A fideszes médiabirodalom összes eleme a hagyományos tömegmédia legklasszikusabb (manipulációs) eszközeit alkalmazza, és szó sincsen arról, hogy az új technikák lehetőségeit kihasználnák, szó sincs arról, hogy élnének a szociális média adta kétirányú kommunikáció lehetőségével, hogy bármiféle párbeszédre akárcsak kísérletet tegyenek a rajongóikkal, pláne a kritikusaikkal. Nem. Az egész arról szól, hogy az utasítás és a vélemény a lehető leghatékonyabban jusson el H. Árpádtól a csatornák végén található fogyasztóig.

Ebben egyébként nagy segítség, hogy a nem fideszes média tájékozottsága a világ dolgaiban körülbelül ugyanakkora, mint az átlagos olvasóé, azaz semekkora. Egy kézen meg tudom számolni azokat a magyar újságírókat, akik legalább a legfontosabb hírforrásokat átfutják a világról, és konkrétan egyről tudok, aki hajlandó közép-európai (cseh, szlovák, lengyel) lapokat is olvasni.

Az is megkönnyíti a fideszes tömegtájékoztatás munkáját, hogy a Fidesz leghangosabb kritikusai (Vona Gábortól Sólyom Lászlón át TGM-ig) pont ugyanannyit értenek a szabadelvű képviseleti demokrácia intézményes alapjaihoz, mint a Fidesz. Persze, TGM kiválóan olvasott, és ez már önmagában sztárrá teszi a hazai mezőnyben, csakhát nem a Federalist Papers meg a Samuelson hatása látszik rajta, ami elég nagy kár.

Hogy ez régen jobb lett volna? Amikor Avar ASAP János volt a külpolitika sztárújságíró? Kötve hiszem. Kevesebb sajtótermék volt, valószínűleg többen és jobban át is olvasták őket nyomdába kerülés előtt, de ez az alapvető hiányosságokat aligha korrigálta.

Végül, de nem utolsó sorban arról, hogy passzivitásra nevel-e az internet. Kicsit nehéz manapság emellett érvelni, az arab / egyiptomi / török / stb. események után, meg azután, hogy az első nagyszabású (és mindeddig legnagyobb létszámú) kormányellenes tüntetést Magyarországon is egy Facebook-csoport katalizálta. Persze, aki akar, az könnyebben zárkózik be kizárólag egyoldalú információk közé, és ebben a technológia is tud segíteni, de a szigorúan szűrt információ nem a passzivitás, hanem a mozgósítás vagy akár a fanatizálás eszköze lehet inkább, ahogy azt látjuk is.