Mintha a pestis jött volna be újra az országba. Vagy ismét szovjet csapatok gyakorlatoztak volna egy ideig a határ innenső oldalán. Vagy Simon Peresz vásárolta volna fel néhány keleti megyénket, olyan intenzitással reagáltak a Nemzeti Együttműködés felelős vezetői arra, hogy “az ország keleti határain keresztül bizonyos mennyiségű génmódosított kukorica-vetőmag érkezett illegálisan Magyarországra.” Jézusisten, mi lesz most velünk, azt leszámítva, hogy a napjaink meg vannak számlálva?

Az illegálisan beszivárgott GMO által előállt rendkívüli helyzet azonnali tettek után kiáltott: a szakminiszter sürgős, átfogó vetőmag-, illetve vetésellenőrzést rendelt el, hiszen ezt és nem mást követelt a magyar faj- és géntisztaság, amit egyelőre a növényekre alkalmazunk, de később nyilván meglátjuk. Jó, szegény nem is nagyon tehetett mást, az a fránya génmódosított kukorica ugyanis kifejezetten alkotmányellenesen jutott be az országba, miután alaptörvényünket két éve az EU-nál is szigorúbbra változtattuk, az ááá, egyáltalán nem lobbiként működő környezetvédők és ellenérdekelt agrártermelők nyomására belerakva azt is, hogy Magyarország elzárkózik a génkezelt növények termesztésétől.

Az ökolobbi hatására a mainstream sajtó is már “génszennyezett”, “génfertőzött”, “génmanipulált”  vetőmagról, növényekről beszél (dacára annak, hogy “a géntechnológiai módosítás vagy génsebészet fedi le a GMO fogalmát a legjobban”), ráadásul – legalábbis a felvilágosultabbja – bármilyen más fajtanemesítést, ill. bármilyen egyéb tudományos beavatkozást a tudományos/tech rovatban üdvözölni szokott. Az alapprobléma azonban az a filozófia, amelyet balszéltől szélsőjobbig mindenki oszt: a természetbe történő bármilyen beavatkozás káros, kerülendő, a természet úgy szép, ahogy van, vagyis volt, mielőtt az ember, ez a szó szoros értelmében vett szemétláda le nem igázta, ki nem zsákmányolta.

Nem kukoricáznak (Fotó: hvg.hu)

Az pedig kit érdekel, hogy “a génmódosított növények termesztése nem okoz nagyobb környezeti és egészségi kockázatot, mint bármely hagyományos előállítású, termesztésű növény, inkább kisebb a kockázata a termesztésüknek. (…) S még egyszer: a GM növények termesztéséhez nem kell annyi peszticid és műtrágya.” Az ember igenis játszhat a természettel.

És mivel a fenti közös, káros, egyén-, piac- és versenyellenes filozófiát nálunk is mindenki osztja, csak természetes, hogy balról (vagy honnan) az LMP segített a kormány segítségére, éspedig igencsak rendpárti javaslattal: az ökopárt “máris a vetőmag-behozatal újraszabályozását sürgeti”, ugyanis “az ismétlődő esetek az ellenőrzési rendszer alkalmatlanságát bizonyítják”, különben is, “a magyar kormány folyamatos GMO-veszélynek teszi ki az országot.” Ez tűrhetetlen, úgyhogy szigorítsunk a törvényen, nehezítsük tovább a keleti végeken élő termelők életét, telepítsünk génrendőrséget a keleti határainkra, karszalagos GMO-ellenőreink minden határátkelő kisgazda furgonját átvizsgálhatják, pl. a magyar-román határon (emlékeztetőül: két uniós tagállamról van szó).

Románia ugyanis az EU döntésének megfelelően engedélyezte a rendszeresen ördöginek beállított, folyamatosan vegzált cég, a Monsanto génmódosított Mon 810 kukoricafajta termesztését, így, ha nem vigyázunk, hazánkba is beszivároghat az EU-szerte legális, semmilyen ismert káros mellékhatással nem rendelkező kukoricafajta. Bizonyítottan káros viszont a tudatosan gerjesztett “génmanipulációs” hisztériakeltés, mert megakadályozza egy fontos technológia terjedését, és azelőtt zár le egy vitát, hogy az egyáltalán elkezdődött volna.

Akkor tehát – korántsem a teljesség, csupán a hiánypótlás igényével – íme, néhány érv a szemét, kizsákmányoló GMO-cégek és technológiájuk mellett:

Mark Lynas, ex-környezetvédő aktivista:

“Úgy gondolom, hogy a tudományos módszerek és a bizonyíték alapú döntéshozatal iránt elkötelezett emberek számára eljött az ideje annak, hogy határozottan visszautasítsák a GMO-ellenes összeesküvés-elméletet, és együtt fellépve kezdjék el kijavítani mindazt a kárt, amit ez az elmélet az elmúlt másfél évtizedben okozott. (…) A vidéki szegénység megoldásához vezető legjobb módszer valószínűleg annak biztosítása, hogy a megélhetési gazdálkodók az egész világon megbízhatóbb és egyre produktívabb termést élvezhessenek. Így képesek lesznek a családjukat is ellátni, és fölösleget is termeszteni, azt pedig nyereséggel eladni, hogy gyermekeiket iskolába járathassák.”

Dudits Dénes, növénygenetikus:

“…a génmanipuláció egy ősi mesterség, évezredek óta folyik. A szelekció és a keresztezés is génmanipuláció. A rózsától kezdve az uborkáig minden haszonnövény genetikailag módosított. Ezek a génszintű beavatkozások kevésbé precízek, mint a géntechnológiai módszerek. Csak látszólag Isten és ember elleni vétek bakteriális gént növénybe építeni. Ez a folyamat a természetben is sokszor lejátszódik, például a szőlő génjei közé épült Agrobacterium-gének megbízhatóan kimutathatók. A rozs és búza génjeinek keveredése eredményezte a Triticale növényt, a homok gabonáját. (…) Én tudományos tényekről beszélek, de ennek mindig kisebb a hozadéka, mint amikor piros-fehér-zöld zászlót lobogtatsz, plusz odaírod, hogy le a multikkal. Akkor járnánk el logikusan és az érdekeink szerint, ha megtalálnánk az együttműködést ezekkel a cégekkel. A mi gazdáink kerülnek hátrányos helyzetbe, ha nem használhatják ezt a technológiát, miközben Románia, Szlovákia és Csehország már igen.”

Varga Máté biológus, a CriticalBiomass blog szerzője:

“…aligha jelenthető ki, hogy létezik egyfajta a priori genetikai ok, ami miatt a génkezelt növények feltétlenül veszélyesebbek lennének, mint ‘természetes’ úton nemesített társaik. Sajnos azonban úgy tűnik, hogy ma Magyarországon hiányzik a politikai akarat és bátorság az évek óta gondosan hiszterizált közvéleménnyel szembemenni, a zsigeri GMO-ellenesség helyett a kényelmetlen igazság érdekében.”