Mély meggyőződésünk, hogy a jelenlegi parlamenti többség és kormány lényegében befejezte a demokratikus jogállam leépítését, és gazdasági, illetve politikai érdekeitől függően kész bármikor korlátozni az alapvető jogokat, a hatalomban töltött minden egyes napja ezért véleményünk szerint közvetlenül fenyegeti kinek-kinek a létbiztonságát.

A trafiklenyúlás farvizén benyújtott, s ezért érthetően gyanús törvénymódosítás azonban, amely az új adatvédelmi törvényt érinti, a közhiedelemmel ellentétben még akkor sem korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét, ha a javaslattevők szándéka történetesen tényleg erre irányult. Nézzük, miért.

A módosítás mindenekelőtt beilleszti a törvénybe az üvegzseb-rendelkezést. Az adatvédelmi törvény jelenleg ugyanis a Polgári törvénykönyvre utal, amikor arról rendelkezik, hogy a közérdekű adatok megismerése körében mi a helyzet az üzleti titkokkal. A hatályos Ptk. pedig a következőket mondja:

Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét [Ptk. 81. § (3) bekezdés].

Az új Ptk., a 2013. évi V. törvény azonban, amint arra jogvédők helyesen rámutattak, nem tartalmazza ezt a klauzulát. Ennek indoka, hogy az új Ptk. kodifikátorai szerint az üvegzseb-szabály helye nem a magánjogi kódexben, hanem az adatvédelem és a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos kereteit szabályozó törvényben van.

(Fotó: Párbeszéd Magyarországért Facebook-oldala)

A most elfogadott törvénymódosítás ezért az új adatvédelmi törvénybe illeszti a következő rendelkezést:

Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

A közérdekű adatok kiadását tehát sem most, sem az új Ptk. hatályba lépését követően nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az adat üzleti titoknak minősül.

A módosítás legnagyobb felháborodást kiváltó rendelkezése, amelyet a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, a következő:

A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést.

A módosító javaslat indokolása kétségtelenül utal arra, hogy e rendelkezés célja annak megelőzése, hogy az adatigénylő olyan “visszaélésszerű, akár bizonylati szintű” adatot kérjen, miáltal az adatot kezelő szervezet működése megbénulhatna. Ez az indokolás kétségtelenül megmosolyogtató, ha valaki felidézi a Fideszre oly jellemző egyik politikai akciót, amelynek során az akkor ellenzékben lévő párt képviselői több ezer megkeresést intéztek állami szervekhez néhány nappal a karácsonyi szünet előtt.

A törvénymódosítás azonban ennél többet nem tartalmaz, így nem tartalmazza azt sem, hogy ha ilyen igénylés fut be az adatkezelő szervhez, akkor annak teljesítését az jogosult lenne megtagadni. A tiltott (pontosabban nem kívánatosnak minősített) adatigénylés jogkövetkezménye a törvény most is hatályos rendelkezése szerint az, hogy az adatkezelő felhívja az igénylőt igénye pontosítására. Igaz, hogy ez csak a javaslat indokolásából derül ki, azonban amíg a bíróságok függetlensége többé-kevésbé érvényesül, addig ez az indokolás (és az 1992-es adatvédelmi törvény alapján kialakult hagyomány) várhatóan irányt szab a bírói gyakorlatnak.

Az az értelmezés tehát, amely szerint kizárólag az Állami Számvevőszék vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal lenne jogosult ellenőrizni a közpénzek elköltését, éppúgy megalapozatlan, mint az, amely szerint ezentúl az adatvédelmi hatóság döntené el a bíróság helyett, mi minősül közérdekből nyilvános adatnak.

Az adatvédelmi hatóság döntési jogköre azzal az esetkörrel egészül csak ki, amikor az adatot olyan személytől vagy szervezettől igénylik közvetlenül, aki szerződéses kapcsolatban áll valamely állami szervvel. A közérdekű adatok ettől függetlenül igényelhetők magától az állami szervtől is, amely adatigénylés megtagadása esetén a bíróság jogköre a módosítás alapján is változatlan lesz.