Nem mindennapi könyvet adott ki a napokban a Szabad Piac Alapítvány: a Tom G. Palmer libertárius aktivista által szerkesztett Az erkölcsös kapitalizmus – amit az iskolában nem tanítanak (Ad Librum kiadó) c. kötet pontosan azt nyújtja, amit a címe ígér: a legkíválóbb szabadpiaci, individualista szerzők érveit arról, miért a kapitalizmus a világ legmorálisabb társadalmi rendszere.

Ez nyilván nemcsak a baloldali, de azon szabadelvű barátainkat ismeghökkenti, akik szerint a kapitalizmus talán gazdaságilag a leghatékonyabb, de semmiképpen sem morális indíttatású rendszer. Csak élni kell vele, ki kell használni az előnyeit, gazdaságteremtő képességét, de semmiképpen sem szabad elismerni erkölcsi szempontból is kívánatos voltát, a “vadhajtásait” pedig jól le kell nyesegetni. Semmi sem áll távolabb ennek a bátor kis kötetnek (és az azt kiadó alapítványnak) a szellemiségétől.

A kitűnő objektivista szerzővel együtt valljuk: “A kapitalizmus az egyetlen morális társadalmi rendszer, mivel ez az egyetlen olyan rendszer, amely tiszteletben tartja a termelők szabad gondolkodását és az egyének jogát ahhoz, hogy saját céljaikat kövessék és saját boldogulásukra törekedjenek.” Az emberiséget évszázadok óta arra neveli az állam és az egyház, hogy erkölcsösnek tartsa az álságos altruizmust, az önfeláldozást, a mások akaratának való megfelelést, s ennek megfelelően bűnnek érezze a racionális önérdek felismerését és követését, az egyén szempontjainak minden kollektivizmus fölé helyezését, a pénz fontosságának, a szabad kereskedelem funkciójának megértését, a tisztességes eszközökkel elért siker elismerését. Holott a magántulajdonon, szabad vállalkozáson, az áruk és szolgáltatások versenyén alapuló kapitalizmus már bizonyított: nemcsak milliókat emelt ki a szegénységből, de az egyéni szabadságjogok, az önmegvalósítás, a kreativitás és a tudás korábban elképzelhetetlen korszakát hozta el az emberiség számára.

Mégsem magától értetődő sokak számára, hogy az egyéni jogok nemcsak összefüggenek a gazdasági szabadsággal, de egymás nélkülözhetetlen feltételei is. Ehhez természetesen fontos hangsúlyozni: semmiképpen sem nevezhetjük valódi kapitalizmusnak az államal összefonódott haveri ál-piacgazdaságot, a szívességek hálózatán alapuló kijárásos, félfeudális rendszereket, a korporatista államkapitalizmust, amely csak a hatalommal összeérő szűk vállalkozói elit érdekét szolgálja. (Ezért nem “kapitalista” és pláne nem “neoliberális” az Orbán-rendszer sem, természetesen.)

Ahogy az is természetes, hogy minderről, és Az erkölcsös kapitalizmus többi fontos gondolatáról a magyar iskolások sem fognak semmit megtudni. Ezen azonban változtatni szeretnénk: alapítványunk ezúton felajánl az összes olyan iskolának egy ingyenes kötetet, amelyik garantálja, hogy annak tartalmát (bármely kritikusan is) a hamarosan bevezetendő kötelező erkölcstanórán megtárgyalja. Ezen kívül alapítványunk munkatársai szívesen vállalják, hogy részt is vesznek egy ilyen órán.

Hamarosan hosszabb szemelvényt is közlünk Tom G. Palmer előszavából, álljon itt most csak egy rövid, lényeglátó ízelítő:

“A kapitalizmus kifejezés nem kizárólag az időtlen idők óta létező áruk és szolgáltatások cseréjének piacára vonatkozik, hanem az innovációnak, a jólét megteremtésének és a társadalmi változásoknak azon rendszerére, ami emberek milliói részére hozott olyan jómódot, ami az emberek korábbi generációi számára elképzelhetetlen volt.

A kapitalizmus egy olyan jogi, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerre utal, ami magában foglalja a jogegyenlőséget, a tehetségek számára elérhető karrier lehetőségét, és ami a piaci csere önkéntes folyamatain keresztül erőt kölcsönöz a decentralizált innováció és a (Joseph Schumpeter által teremtő rombolásnak nevezett) próba és tanulás folyamatainak. A kapitalista kultúra dicsőíti a vállalkozót, a tudóst, a kockázatot vállalni merő, újító és alkotó egyéneket.

Annak ellenére, hogy a materializmus híveinek számító egyes filozófusok, nevezetesen a marxisták, materialistának gúnyolták, a kapitalizmus lényegét tekintve valójában szellemi és kulturális vállalkozás. Mint azt A kérlelhetetlen forradalom: a kapitalizmus története című legújabb tanulmányában Joyce Appleby történész megjegyzi, ‘A kapitalizmus nem magyarázható önmagában materiális tényezőkkel, hiszen az nem csupán gazdasági, hanem kulturális rendszer is.’ ”

Az erkölcsös kapitalizmus c. könyvet, ha nem is ingyen, Ön is megrendelheti ezen a mailcímen: kesz.zoltan@szabadpiacalapitvany.hu