Magossan zúg az ár, s az ég…” (Shakespeare, Othello: II. felvonás, 1. szín. Czyprusi kikötő)

 

A ciprusi bankok ügyfelei egyelőre megúszták, hogy betétjeik 10-15 százalékával járuljanak hozzá a szigetország bankrendszerének konszolidációjához. A ciprusi parlament egyelőre nem vállalta a döntést. A dézsma persze másként érintené a ciprusi átlagembert, az ott élő 60 ezer brit nyugdíjast, vagy annak a mintegy 60-80 milliárd dollárnak a tulajdonosait, amelyet orosz, ukrán és más kelet-európai cégek, magánemberek helyeztek el a szigetország bankjaiban. (Emellett közel ugyanennyit az olaj-országok Allahhoz hű, ám a bankárkodás iszlám kötöttségeit kevésbé kedvelő polgárai.)

Az időjáráshoz hasonlóan kellemes adózási szabályok és a pénzmosással szembeni laza politika hosszú évek óta vonzza a kétes, vagy kevésbé kétes eredetű betéteket, amelyek aztán immár “tisztán” ciprusi holdingok befektetéseiként, bankhitelekkel multiplikálva – no meg a hazai kormányok támogatásaival kiegészítve – kerülnek vissza eredetük helyére, majd vissza a szigetország bankjaiba, és így tovább. (Nemrég a magyar kormány tartott érdemesnek négy, magyar tulajdonosok által néhány hónapja alapított ciprusi holdingot, hogy magyarországi vállalkozásaikat sok milliárd forintnyi közpénzzel támogassa.)

A ciprusi bankok főösszege vagy nyolcszorosa az ország GDP-jének, s ezek a bankok – csökkentendő az ügyfélkör kétes összetételéből és a kelet-európai kitettségből származó kockázatokat – magas hozamú görög állampapírokba szeretik fektetni fölös forrásaikat… Bajba kerültek tehát.

A betétesek pénze még nincs biztonságban (Fotó: MTI)

A betétesek és befektetők egyelőre megúszták, a rossz nyelvek szerint inkább az orosz-ukrán 60 milliárd dollár tulajdonosainak nyomására, semmint a betéteket és befektetéseket védő, angol típusú jogrend, vagy pedig a csődtömeget a patrióta-populista (ezt Cipruson kommunistának hívják) kormánytól átvevő Anastasiades elnök kormányának konzervativizmusa miatt.

Ám a betétesek pénze még mindig nincs biztonságban. Az EU és EKB ragaszkodnak hozzá, hogy a csak IMF támogatással nyújtható 10 milliárd eurós mentőcsomaghoz, annak fenntarthatósága érdekében, Ciprus további 6-6,5 milliárd euróval járuljon hozzá. Ennek forrása lett volna a bankbetéteket terhelő adó. A de facto fizetésképtelen ciprusi bankok legalább jövő keddig zárva vannak. Addig valaminek történnie kell.

Az EU mentőcsomag egyetlen alternatívája a Gazprom gyarmatosítások korára emlékeztető, romantikus ajánlata, miszerint megmentené a ciprusi bankrendszert, ha kizárólagos jogot kap a sziget körüli off-shore gázmezők kiaknázására. Ami ellen persze a ciprusi patrióták tiltakoznak, ám bizonyára nem látnák szívesen az orosz dominancia növekedését az eurozóna egyik országában az EU kormányai sem.

Patthelyzet. EU/IMF mentőcsomag ciprusi hozzájárulással (értsd: a betéteket és befektetéseket terhelő, a bankrendszerbe tőkeként visszaforgatott adókkal) vagy anélkül; vagy a gázkészletek eladása “lábon”, évtizedekre előre, az orosz birodalomnak. Vagy pedig teljes összeomlás: a belföldiek és a külvilág sok milliárd dollárját, euróját kezelő bankrendszer fizetésképtelensége és az eurozóna egy tagállamának elvesztése. Ennek piaci, pénzügyi, politikai következményeivel, a dominó-hatás kockázatával.

A tanulság egyelőre annyi, hogy a “nemzetközi pénzügyi szolgáltató központ” léthez, egy felzárkózó országban, eleve túl magas a moral hazard. Ha ezt még növeli a – normális viszonyok között biztonsági tartalékként szolgáló – állampapírok kibocsátóinak felelőtlensége; az adó- és bankszabályozás üzleti aktivitás növelését, a befektetések generálását szolgáló mohósága és a befektetők körének ebből származó kétes összetétele, a hatások kiszámíthatatlanok.