300 forint körüli euróval ünnepli a piac az új jegybankelnököt, szakértők úgy látják, a magyar fizetőeszköz “magyar sajátosságok, így elsősorban a jegybank új vezetése, illetve a jegybanki politika alakulása körüli bizonytalanságok hatására gyengült.” (A forint gyengülését valószínűleg nem is igen bánja a jegybanki és a gazdasági vezetés, már ha igaz, hogy azt exporterősítő eszköznek tekintik.)

Az MNB várható Matolcsy-korszakában azonban az égvilágon semmi váratlan vagy bizonytalan nem lesz, lévén a poszt új birtokosa dicséretes őszinteséggel érzékelteti, hogy ő nem fékje vagy ellensúlya, hanem motorja szeretne lenni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.

Az országnak eddig is annyira hasznos orbáni gazdaságpolitikát egyszerre alakító és dicsőítő, monetárisan konzervatív elnökségre készülő Matolcsy “Package You Know” György szerint “a kormány és a jegybank stratégiai szövetsége képes bővíteni a hazai vállalkozások forrásait”, az általa már kész tényként kezelt növekedési fordulat szerinte “abból jöhet, hogy a tavalyi egyszeri negatív hatások már nem jelentkeznek, miközben fordulat várható a hazai vállalkozások hitelezésében.” Kiemelés tőlünk.

A monetáris szakértő úgy látja, “dinamikus és tartós növekedés akkor lesz Magyarországon, ha egyszerre javul a vállalkozások tőkéhez, hitelhez, piachoz és tudáshoz való hozzáférése, miközben az ország megőrzi a költségvetési konszolidáció eredményeit.” Azt mondjuk már nem tette hozzá, hogy az MNB által kierőszakolt hitelezésen kívül mitől is lesz itthon növekedés, pláne “dinamikus és tartós”, hiszen az általában nem kormányzati korporatista “stratégiai szövetségek”, hanem szabadjára engedett gazdaság, vállalkozói szabadság, kiszámíthatóság, nem beavatkozó állam, tulajdonbiztonság, joguralom és hasonlók eredménye szokott lenni.

Egy a tábor (Fotó: MTI)

Ahhoz képest, hogy a nyugati sajtó színe-java még a napokban is a jegybank függetlensége, a kormányfő és az új jegybankelnök haveri viszonya, a várható monetáris populizmus miatt aggódott, amúgy teljes joggal (WSJ: “Magyarország stagnáló gazdaságára tekintettel ez nem a legjobb pillanat arra, hogy kétség vetüljön a központi bank függetlenségére. (…) a piacok a jelek szerint bíznak abban, hogy Matolcsy egyelőre nem vág bele nagyon kockázatos monetáris kísérletekbe. Nagyobb az aggodalom azt illetően, hogy merre indulhat el a központi bank néhány hónap múlva, amikor beindul Orbán újraválasztási kampánya”), Londonban, úgy tűnik, nem félnek példát venni Magyarországról.

Orbán Viktornak mégis igaza lehetett: Európa valójában felnéz sikeres modellünkre. “A szigorú inflációkövetésről a gazdaságélénkítésre helyezné át a brit kormány a Bank of England feladatkörének hangsúlyát a jegybank élén nyáron esedékes vezetőváltás után” – írta ugyanis a csütörtöki Financial Times.

“A londoni gazdasági napilap értesülései szerint George Osborne pénzügyminiszter a következő pénzügyi év március 20-án beterjesztendő költségvetési tervezetében hirdeti majd meg az új irányvonalat, amelynek lényege a költségvetési konzervativizmus fenntartása mellett a ‘monetáris aktivizmus’ lesz, vagyis az, hogy a kormány a jegybanki pénzügypolitikát kívánja használni a gazdasági növekedés beindítására.” Monetáris aktivizmus – ez a nettó matolcsysta modell: más pénzének a lenyúlása valaki másnak a megtámogatására, hogy majd aztán abból legyen növekedés, jólét, választási győzelem.

Hogy a britek hogyan bírkóznak majd meg a konz/lib kormány unortodoxiájával, az ő dolguk, a gazdaságuk ennél rosszabbat is kibírt már. Idehaza viszont a legnagyobb aggodalom természetesen a 34 milliárd eurós devizatartalék sorsát övezi. Nagyon makacsul tartja magát ugyanis a hír, hogy Matolcsy “piros pötty” György ebből finanszírozná a devizahitelesek megmentésének második, javított-bővített kiadását – és itt a kiadás szó szerint értendő.

Ha megkezdődik ez a fajta “monetáris aktivizmus”, érdemes megfigyelni, mennyit ért a forint reggel, amikor munkába mentünk, és mennyit este, mire hazaértünk.