Manapság persze nem hajózásról van szó, ha gyors és hatékony közlekedés kerül szóba, hanem repülésről.

Unalomig ismétli mindenki, hogy a légiközlekedési piac átrendeződik: megjelentek a fapados légitársaságok, erre léptek a nagyok is, a Lufthansa például az alacsonyabb bér- és járulékköltségekkel operáló, bizonyos szolgáltatásokat csak felárért nyújtó, illetve fapados szolgáltatást is kínáló Germanwingsbe szervezi ki az összes decentralizált járatát, amelyik nem a müncheni és frankfurti központokba repül. Tehát idén a budapesti kínálat is át fog alakulni, a müncheni és a frankfurti járatok továbbra is Lufthansa járatok lesznek, de a düsseldorfi, berlini és a hamburgi Germanwings.

Ez eddig rendben is van, a piacok konszolidálódnak, a régiek versenyeznek az újakkal, a fapadosok megjelenése pedig Michael O’Leary minden tahósága ellenére áldás, a megnövekedett mobilitás nagyot lendít egy egységes, versenyképes Európa kialakításán.

Azt gondolnánk, ez csak a Nigel Farage-hoz hasonlóan buta, de általában sokkal kevésbé szórakoztató, nacionalista beütésű euroszkeptikusokat zavarja, akiket nem érdekel, hogy egységes Európa nélkül lassan a korábbi gyarmatok vásárolnák fel a korábbi gyarmattartókat a drasztikus versenyképességbeli különbségek miatt. De nem, ez sajnos a nagy lobbierővel rendelkező, amúgy az egységes Európát elvileg elfogadó, gazdaságilag azonban protekcionista, de főleg és leginkább a szén-dioxidon kívül más politikai ügyet nem ismerő zöldeket is. Az ő kezdeményezésükre minden, az EU területén le- és felszálló repülőnek súlyos adót kell majd fizetni.

Hogy ennek milyen hatása lesz, könnyen elképzelhetjük. Többek között a német szövetségi kormány ugyanis már megtette ezt a lépést, 2011-től minden utas után adóznak a légitársaságok, az utas által megtett távolságtól függően. Ebből a német kormánynak 2011-ben és 2012-ben összesen közel 1 milliárd euró bevétele volt. Ezt hasonlítsuk össze azzal, hogy mondjuk a Lufthansa abban az évben körülbelül 28 milliárd euró bevételre tett szert, és összesen 13 millió euró veszteséget termelt.

Vajon mennyi lett volna a haszon a különösebben értelmes adó nélkül? Vajon mennyi beruházás valósulhatott volna meg?

A német adót nem fizető, de abszolút európai színvonalú szolgáltatást nyújtó Turkish Airlines ugyanebben az évben 70 millió euró körüli nyereséget termelt. Az Öböl-menti elit színvonalú társaságok (Qatar, Emirates, Etihad) is iszonyú ütemben fejlődnek. Ha az európai társaságok versenyképessége nem javul, komoly részt fognak szerezni az Európa és Távol-Kelet, ill. Európa és Ausztrália – Óceánia közti útvonalakon, mindezt azért, mert az európai társaságokat a saját kormányuk hozza versenyhátrányba értelmetlen adókkal.

Nem ártana elgondolkodni, hogy mi a fontosabb: Európa belső mobilitása és összekötése a világgal, vagy a beforduló, protekcionista öko-intézkedések?