Az Együtt 2014 az idei első munkanapon két alkotmánytervezetet és egy pozíciópapírt adott közre. Ezekkel akar hozzájárulni „a jogállam helyreállításáról” folytatott ellenzéki tárgyalások sikeréhez. Az egyik alkotmánytervezet új, kerek egész, a másik a mostani Alaptörvény korrigált változata, a pozíciópapír pedig egyfajta gyakorlati program,„híd” a mozgalom elvi-erkölcsi alapvetése az alkotmánytervezetek között, az elveket teendőkre fordítja le.

Ezek vitaanyagok, sok mindent szívesen kikezdenék bennük. Most csak egyetlen pontba kötök bele, és ez a tulajdonhoz fűződő furcsa viszony.

A Magyar Köztársaság 1989-es Alkotmánya a magántulajdon üldözésének, majd korlátozásának évtizedei után külön kitért a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, és arra is, hogy ez a két tulajdonfajta egyenlő védelemben részesül (9. §). A 2011-es Alaptörvényből eltűnik a tulajdon védelme mint alkotmányos elv, pontosabban a személyes önvédelemről szóló VI. cikkben van szó arról, hogy mindenkinek joga van a tulajdonát „közvetlenül fenyegető jogtalan támadás” elhárításához, ami nagyon nem ugyanaz. (És hogy hárítom el például a szellemi tulajdonomat fenyegető jogtalan támadást? Virtuális stukkerrel?) Ezt az újdonságot többen előrelépésként üdvözölték, de hát európai alkotmányokban meg szokták említeni a tulajdon védelmét, függetlenül a támadás jellegétől, csak úgy. Nem az én jogom (kösz amúgy), hanem az állam kötelessége.

A mostani kormány ráadásul megajándékozta magát többek között egy olyan törvénymódosítással, amely lehetővé teszi, hogy mások tulajdonát ízlése szerint elvonja – ez nem lett volna lehetséges, ha a tulajdon védelme alkotmányos elv. Ne feledkezzünk meg a lex MAL-ról sem, amely szintén bájosan tükrözi a kormány tulajdonszemléletét. (Ami a tiéd, az az enyém is. Ami az enyém, az nem a tiédahogy a Kádár-kori alsótagozatban mondtuk.) Továbbá manyup.

Bekerült viszont az Alaptörvénybe az, hogy „a tulajdon társadalmi felelősséggel jár” (XIII. cikk). Jó tudni. Az ötlet valószínűleg a számos új európai alkotmányt megihlető német Grundgesetzből való, annak is a 14 (2) bekezdéséből: „A tulajdon kötelez. Használatának a közjót is szolgálnia kell.” Ez az 1919-es weimari alkotmány öröksége, és Max Weber hatását tükrözi; szerintünk nincs helye semmilyen 21. századi alkotmányban, de a németeket az adott történelmi pillanatokban (világháborúk után) nyilván emlékeztetni kellett rá. A csehek is átvették az Alapjogi chartájukba, de legalább kifejtik, hogy mi lehetne a tartalma: „A tulajdonjoggal nem lehet visszaélni mások jogainak rovására vagy a törvényesen védett közérdekkel ellentétes módon. Nem lehet úgy gyakorolni, hogy károsítja az emberi egészséget, a természetet vagy a környezetet a törvényben meghatározott határokon túl.”

A magyar változatba a marxista ízű, kellően tág értelmű és fenyegető „társadalmi felelősség” került be („viselkedj, multi, mert megnézheted magad”), összhangban az egész Alaptörvény nemzeti-kollektivista szellemével, de legalább nem mondanak kötelezettséget.

Nem így az Együtt 2014. Bajnaiék az  új alkotmány tervezetének  35. § (2) bekezdésében a „társadalmi felelősség”-et igenis kiigazítják „társadalmi kötelezettségek”-re, nehogy valaki félreértésben maradjon. Mi itt a blogon és a Szabad Piac Alapítványban borzadunk attól, hogy a tulajdon jogát és használatát a törvények betartásán kívül bárki bármilyen feltételhez kösse. Annyira persze vagyunk liberálisak, hogy elismerjük: ha valakinek az a mániája, hogy a társadalomra való emlékeztetés nélkül a tulajdonos szemétségeket fog csinálni, nyugodtan belerakhatja a vitairatába, szólásszabadság van.

De szólásszabadság ide vagy oda, a dolog mégsem annyira ártatlan, mivelhogy a tulajdon védelméről itt már végképp árva szó sem esik. Az Együtt 2014 szerint a tulajdonosnak van kötelezettsége a  „társadalom” iránt, az államnak nincs a tulajdonossal szemben. Hogy mi? Milyen rendszerben tetszik akarni élni? Ha valaki úgy sejtené, az Együtt 2014-nek tetsző rendszerben nem lenne biztonságban a tulajdona, olvasson csak tovább, a gyanúja nem fog eloszolni.

35. § (3):  „Tulajdont kisajátítani csak kivételesen, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett szabad.” Nem hiányzik valami? De bizony, megint csak kimaradt az, amit bele szoktak írni az európai alkotmányokba, és ami még a Fidesz Alaptörvényében is megvolt: „Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.” Más kérdés, hogy a Fidesz törvényei úgy határozzák meg a kivételes esetet, hogy amikor a kormánynak jólesik, de akkor is, a törvényeket meg lehet változtatni. Ha fontosak. Ilyen feltétel nélkül azonban a kisajátítás a végrehajtó hatalom kényére-kedvére van bízva. (Még a „közérdek” is eltűnt valahogy. Azt, hogy mi a kivétel, a kormány dönti el.)

Ez azért érdekes, mert az Együtt 2014 soha nem mulasztja el hangoztatni, hogy elsődleges célja a jogállam visszaállítása. Viszont már miféle joguralom van ott, ahol a kormányzat nem köteles védeni és törvényesen tiszteletben tartani a tulajdont?

Nem gondolom persze, hogy az Együtt 2014 részvevőinek diktatórikus hajlama volna, de azt igen, hogy Bajnai október 23-i beszédével ellentétben ez nem a közép. Az ellenzék zöme lelkesen kiéli naiv baloldali szabadpiac-fóbiáját, mit sem törődve a jellegzetesen középutas európai szabvánnyal. A piaci viszonyokban otthonosan mozgó Bajnai és köre pedig engedett, mert hát ezeket a szövetségeseket választotta, nem mást. És ez csak a tárgyalási alap, erről még egyeztetni kell Schmuck Andorral és a többiekkel.