Konzervatívnak, libertáriusnak, vagy legalább liberálisnak mondható körökben elég régóta gondolkodnak (gondolkodunk) azon, milyen módon lehetne Orbán Viktor országában megjeleníteni, politikailag hitelesen képviselni a bal- és jobboldali etatizmustól mentes, szabad társadalom, a szabadpiaci gazdaság eszméit, alapelveit. Mindeddig sikertelenül, és ez a sikertelenség nem véletlen.

Ennek a blognak a baráti köre néhány hete nyilvánosan gondolkodik egy majdani politikai erő által képviselhető kapitalista program alapértékein. Időnként összejárunk, sőt, hamarosan nyilvános rendezvényeket is tartunk majd, hogy megvitassuk, hogyan, milyen tartalommal és milyen formában lépjenek színre a kapitalizmus hazai barátai: civil szerveződésként, vagy – hosszabb távon – politikai pártként hassunk-e, alkossunk-e, gyarapítsunk-e, hogy a haza fényre derüljön.

Bokros Lajos tervezett színre lépése számunkra ezt a kérdést egyelőre el is döntötte: jelenleg biztosan nincs értelme két, nyilvánvalóan hasonló értékrendet valló politikai erőt létrehozni. A Kapitalizmus blog szerzői és barátai nemrég megalapították a Szabad Piac Alapítványt, amely reménybeli think tank-ként várhatóan piacbarát tanulmányokat, elemzéseket, sajtónyilatkozatokat tesz majd közzé a hazai és külföldi közállapotokról, egyértelművé téve, hogy mi bizony a közproblémákra privát megoldásokat keresünk: a gazdaságban éppúgy, mint az egészségügyben, az oktatásban és a kultúrában.

A fent említett sikertelenség egyelőre a legalapvetőbb piaci szabály következménye: nemigen látszik a kereslet erre a kínálatra, igaz, a kínálat(unk) is csak relatíve szűk körben észlelhető. Bokros Lajos neve akár áttörést is jelenthet ebből a szempontból, hiszen bemutatni nem kell, imázsa adott, várható programja az eddigi munkásságából kikövetkeztethetően nyilvánvaló: kisebb, olcsóbb, hatékonyabb állam, háromkulcsos, de növekedést ösztönző szja, kétkulcsos áfa, a 3200 helyett 240-28a önkormányzat, iparűzési helyett ingatlanadó, az adócsalás nevű nemzeti sport kiiktatása, alapos, a versenyt és a privát érdekeltséget előtérbe helyező eü- és nyugdíjreform.

Aki eddig gyűlölte, most is gyűlölni fogja – aki viszont kíváncsi rá, és sajnálja, hogy pártja két éve nem lett parlamenti erő, adhat neki még egy esélyt.

Egy politikus, aki ha kell, mer népszerűtlen is lenni:

Pláne, gondolhatnánk, hogy milliók hagyták ott a Fideszt, a választók jó része nem szeretne Orbán és a szocik között választani, Bajnai brand-je még túl új, könnyen lehet, hogy csak az őt pajzsra emelő radikális baloldali civilek, szakszervezetek és poszt-SZDSZ-es ballibek túsza lenne, az éppen önfelszalámizásával elfoglalt LMP pedig nem alternatíva egy konzlib értékvilágú ember számára.

És Bokros? Aki “egy olyan konzervatív-liberális szerződésben lát lehetőséget, amely a Fideszből, és az Orbán-kormány tevékenységéből kiábrándult jobboldali szavazóknak is vonzó lehet”? Erre se vegyünk mérget.

Legkésőbb ezen a ponton szétválik a kapitalista gazdasági program a konzervatív társadalmi értékektől, a kettő között hazai relációban nincs szoros összefüggés. Sőt, olyannyira nincs, hogy a) máig nincs konzervatív és a szó valódi értelmében vett liberális párt, b) van viszont egy kapitalizmus- és piacgyűlölő, kormányzó “polgári” párt, c) ami a legkártékonyabb, az ökobaltól a nácikig széles társadalmi konszenzus a versenytől való félelem, a piacellenesség, a kollektivizmus.

Bokros Lajos a nyugatos piacpárti szavazókat simán elérheti, ám a volt fideszes szavazók többsége valószínűleg sokkal inkább un. kulturális értékválasztás alapján szavaz majd, nem racionális gazdaságpolitikai érvek alapján – márpedig nekik Bokros csak egy volt szoci kormány pénzügyminisztere, a “másik oldal” embere. Márpedig a táborok közt ugyebár nincs átmenet.

“Megint csak azt gondolom, hogy nem az állami beavatkozásnak, hanem a szabad piacgazdaságnak kellene nagyobb teret adni” – szokta mondani Magyarország kedvenc pofozóbábúja. Mi pedig – semmiképpen sem kritikátlanul, de –  támogatjuk elveit, eszményeit (még akkor is, ha valószínűleg egyetlen esélye a Bajnai-féle gyűjtőmozgalomhoz való csatlakozás, az ottani baloldal lenyomása, és egy későbbi gazdasági kormányzati poszt lehet), és azt üzenjük neki: sok sikert, Lajos!