Az Egyesült Államokban javában folyik a kampány, dollármilliók folynak be a jelöltek kampányaira, akik minden nap más államban tűnnek fel, s az adott populációhoz igazítva mondják el aktuális kortesbeszédüket. A beszédeket profi szövegírók állítják össze, s nem igazán örülnek a kampánystratégák, ha a jelölt eltér az előre leírtaktól.

Ez történt azonban a jó szónok hírében álló Obamával is, aki akkorát bakizott július 13-án, pénteken, hogy a demokraták azóta is azon gondolkodnak, hogyan orvosolják a hibát, hogyan magyarázzák a bizonyítványt. A republikánusok pedig azóta naponta csapják le a magas labdát, s viccesebbnél viccesebb mémek keringenek az elnökről a neten.

Mi is történt pontosan? Obama a következőt találta mondani: „Ha sikeres vagy, valaki segített neked, hogy eljuss oda. Valaki segített, hogy létrehozza azt a hihetetlen amerikai rendszert, amely lehetővé tette, hogy gyarapodjál. Valaki hidakba és utakba fektetett. Ha van egy saját üzleted, azt nem te építetted. Valaki azt lehetővé tette számodra. Az internet sem csak úgy magától született. A kormányzati kutatás hozta létre, hogy a cégek prosperálhassanak belőle.”

Hogy is van ez Mr. President? Tehát nem az emberek tették naggyá Amerikát, hanem a kormányok? Azt még valahol elfogadja a libertárius lelkem, hogy Magyarországon úgy szocializálódott az elmúlt 3-4 generáció, hogy minden hitét a kormányba vesse, de elnök úr, ez Amerika! Tudja, We the People! Nem pedig We the Government!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem hiszem, hogy az alapító atyákban bármikor is felmerült volna hasonló gondolat, hisz az Alkotmány megírása után rögtön rájöttek, hogy a legfontosabbak az egyén jogai, s gyorsan 10 ponttal kiegészítették azt.

Az elnöknek valószínűleg fogalma sincs arról, hogy pont a legfontosabb amerikai értékeket rombolta a beszédével. Szerinte a siker a kormány ajándéka. Kíváncsi vagyok, mit szóltak volna ehhez a Wright-fivérek, amikor sokadszorra sikerült végre felszállniuk, vagy Steve Jobs, amikor megalkotta az iPadet. Vagy az a sok-sok millió amerikai, akinek találékonysága jobbá tette az országot.

Amerika az az ország, ahol el kell érned valamit ahhoz, hogy meggazdagodj. Nem az kell, hogy jól pályázz a haveri kormányzatnál. Nem. Ott eddig dolgozni kellett, s bízom benne, hogy Obama beszéde nem rombolja le az amerikai álmot, nem hozza el Ayn Rand Veszett világát, s benne az első szocialista elnököt!

S hogy mi késztethette az Egyesült Államok elnökét arra, hogy ezt mondja? A szokásos demagógia, ami arra épít, hogy adóztassuk meg jobban a gazdagabbakat. Válság ide, válság oda, ez a retorika azért be szokott válni, lásd a legutóbbi francia választásokat. Az volt az üzenete, hogy a kormányzat által biztosított infrastruktúra jóvoltából lehettek gazdagabbak, ezért több adót kell, hogy fizessenek.

Lehetne még boncolgatni azt, hogy ez a demagógia miből ered, én viszont valami másról beszélnék inkább. Arról, hogy nyilván egyetértünk abban: teljesen egyedül valószínűleg kevés dolog valósulhat meg az életben. Rengeteg ember segít nekünk az életünk során: szülők, tanárok, barátok, s számtalan ismeretlen – de nem a kormány. Rengeteg ember együttműködésére van szükség, hogy az üzletünk, s a piac normálisan működjön, minden szabályozás nélkül.

Legjobb példa erre az idén 100 éves Milton Friedman által olyan gyakran idézett I, Pencil elmélet. A Nobel-díjas közgazdász egy ceruzán mutatja be a piac erejét, az együttműködés állandó szükségességét, az egymásra utaltságot. Azt, hogy mennyire rá vagyunk szorulva egymásra, az emberi képességekre, csak hogy akár egyetlen ceruza is elkészülhessen. De ami nagyon fontos: mindez állami beavatkozás nélkül.

Akkor mi az, amit az elnök nem ért? Obamának, s jó pár mai vezetőnek az a víziója, hogy a piac egy nagy hajó (ill. gyorsnaszád – a szerk.), amelyet csak egy erős és határozott egyéniség tud irányítani, aki megmutatja a helyes irányt, s akkor nem dől fel a hajó. A szabad társadalom azonban nem erről szól.

Nem kell feltalálni a spanyolviaszt. El kell fogadni, hogy a szabad társadalomban az emberek tiszteletben tartják a magántulajdont, szabadon gondolkodhatnak és fejthetik ki a véleményüket, nem kell tartaniuk semmilyen hatalmi megtorlástól. Ezek azok az alapkövetelmények, amik lényegesek a szabad piachoz, tehát egyszerűen békén kell hagyni az embereket. Az individualizmus filozófiája teszi lehetővé azt, hogy az emberek bármilyen külső hatás nélkül a legjobbat hozzák ki magukból. Nincs szükség semmilyen mesterséges tervezőre, aki meghatározza az emberek különféle társadalmi interakcióit.

Nekünk, magyaroknak el kell jutni, Amerikának meg vissza kell térnie ezekhez az alapelvekhez, amelyek oly sikeressé tették. Meg kell érteni, hogy igenis az egyén hoz létre valamit, nem az állam. Az állam ugyanis csak valaki mástól tudja elvenni azt, amit aztán továbbad. Amíg ezt nem értjük meg, megérdemeljük a demagóg vezetők alaptalan ígéreteit.