Elérkezett a várva várt nap. Mától saját magunknak dolgozunk és nem az államnak. Az év elejétől egészen idáig azért dolgoztunk, hogy ki tudjuk fizetni adóinkat, magyarul több, mint fél évre volt szükség ahhoz, hogy az adókon túl, a különböző járulékok kifizetése után végre a saját asztalunkra is kerüljön a munkánk gyümölcse.

A Kapitalizmus blog egy brüsszeli szervezet, a New Direction – The Foundation for European Reform tanulmányát és számításait használja támpontként. A tanulmány célja, hogy összehasonlítsuk a 27 EU tagállam munkavállalóinak tényleges adóterheit, s ezen belül megmutassuk Magyarország helyét az Uniós országok adószabadságot érintő sorrendjében.

Számos tanulmány és cikk jelent meg arról, hogy különböző kormányok az alacsony adók és a gazdasági szabadság szlogenjével próbálják vonzóvá tenni országukat a befektetők számára, azonban ezekből a kimutatásokból kimaradnak azok a terhek, amelyek miatt az egyén adószabadságának a napja ennyire kitolódik, amire hazánk tökéletes példa.

Az átlag EU-munkavállaló „valós adóterhe” ebben az évben is növekedett, a tavalyi 44,23%-ról 44,89%-ra. 2010 óta ez az arány 1%-kal nőtt, köszönhetően nagyrészt annak, hogy 15 EU-tagállamban emelkedett az áfa mértéke. Az Unióban a jövedelemadó 43,3%-a – azaz a munkáltatók által kifizetett különböző társadalombiztosítási járulékok – láthatatlan a munkavállalók számára.

A tagországok népességének több mint fele (54,7%) nincs jelen a munkaerőpiacon, mert nyugdíjas, kiskorú, vagy rokkant. Adózás szempontjából ez azért fontos, mert több terhet kell cipelniük a dolgozóknak, ami ugye egyre nehezebb lesz, ahogy öregszik a társadalom, ahogy nő a várható élettartam.

Magyarország az elmúlt 2 évben 25 napot lépett előre a listán az egykulcsos szja-nak köszönhetően. Mivel azonban különböző extraadókkal sújt minket a kormányzat, még mindig jelentősen hátul kullogunk a listán. Hasonló a tendencia a többi egykulcsos adót használó országban is. Az adózás aránya ezekben az országokban 46,4%, míg a progresszív adózást használó országokban ez az arány 43,3%.

Az egykulcsos adó sokat emlegetett előnyei a legtöbb országban beigazolódni látszanak. Az egyszerűsége miatt nőtt az adózási kedv, sok esetben tapasztalható a feketegazdaság kifehéredése. Azonban egyik országban sem beszélhetünk igazi flat taxről, hisz – ahogy már fentebb említettem – ezekben az országokban sokkal magasabbak a társadalombiztosítási járulékok mint a progresszív rendszert használókban. Sőt, a 8 egykulcsos országból 7 (Bulgáriát kivéve) növelte az áfa mértékét is.

A tanulmány a következő képletet használta az adószabadság napjának kiszámításához:

TB járulékok + jövedelemadó + ÁFA  / valós bruttó jövedelem

A valós bruttó jövedelem azt jelenti, mennyibe kerül a munkavállaló a munkáltatónak. Létezik valós nettó jövedelem is, amely azt mutatja, hogy mennyi pénz marad a munkavállalónál (a tanulmány nem foglalkozik a különböző extra adókkal, mint például a cigaretta, alkohol vagy üzemanyag után fizetendő adókkal.) A fenti képlet eredményének az éves aránya mutatja meg pontosan az Adószabadság Napját.

Az Adószabadság Napja az Európai Unió országaiban:

április 11 Málta
május 10 Ciprus
  11 Írország
  12 Egyesült Királyság
  18 Bulgária
  23 Spanyolország
  26 Luxemburg
  31 Görögország
június 3 Portugália
  6 Dánia
  7 Szlovénia
  8 Lengyelország
  11 Észtország
  14 Finnország
  18 Hollandia
  18 Csehország
  18 Litvánia
  21 Szlovákia
  23 Románia
  25 Lettország
július 3 Olaszország
  8 Svédország
  12 Németország
  13 Magyarország
  16 Ausztria
  26 Franciaország
augusztus 5 Belgium

 

 

ország

valós
bruttó
jövedelem
Munkaadó

hozzájárulás
bruttó
jövedelem
jövedelem-adó munkavállalói

TB hozzájárulás

nettó jövedelem ÁFA becsült ÁFA valós nettó jövedelem valós adószázalék

Ausztria

44,168 10,529 33,639 5,788

6,079

21,772 20.0% 1,415 20,357 53.91%

Belgium

54,942 13,535 41,407 11,969

5,385

24,054 21.0% 1,642 22,412 59.21%

Bulgária#

4,440 658 3,782 329

488

2,965 20.0% 193 2,772 37.56%

Ciprus

26,165 4,855 21,310

3,543

17,767 15.0% 866 16,901 35.41%

Csehország#

15,157 3,846 11,311 1,347

1,244

8,720 20.0% 567 8,153 46.21%

Dánia

50,687 291 50,397 18,690

145

31,561 25.0% 2,564 28,997 42.79%

Egyesült Királyság

41,598 3,987 37,611 5,732

3,468

28,411 20.0% 1,847 26,565 36.14%

Észtország#

12,161 3,113 9,048 1,537

253

7,257 20.0% 472 6,786 44.20%

Finnország

46,629 8,204 38,425 8,066

2,744

27,615 23.0% 2,064 25,551 45.20%

Franciaország

50,584 16,802 33,782 2,011

8,273

23,498 19.6% 1,497 22,001 56.51%

Görögország

22,441 4,917 17,524 490

2,804

14,231 23.0% 1,064 13,167 41.33%

Hollandia

52,021 7,595 44,426 7,452

7,126

29,847 19.0% 1,843 28,004 46.17%

Írország

43,807 4,252 39,555 7,797

1,318

30,440 23.0% 2,275 28,164 35.71%

Lengyelország

9,892 1,472 8,420 567

1,808

6,045 23.0% 452 5,593 43.46%

Lettország#

9,665 1,876 7,789 1,540

857

5,391 22.0% 385 5,006 48.21%

Litvánia#

8,829 2,125 6,704 1,006

603

5,095 21.0% 348 4,748 46.23%

Luxemburg

56,695 7,262 49,433 7,538

6,084

35,811 15.0% 1,746 34,066 39.91%

Magyarország#

9,994 2,217 7,778 1,254

1,361

5,162 27.0% 453 4,709 52.88%

Málta

17,247 1,568 15,679 842

1,568

13,269 18.0% 776 12,493 27.56%

Németország

49,985 8,235 41,750 7,786

8,715

25,249 19.0% 1,559 23,690 52.61%

Olaszország

36,136 8,309 27,827 5,946

2,641

19,240 21.0% 1,313 17,927 50.39%

Portugália

21,726 4,170 17,556 2,049

1,931

13,576 23.0% 1,015 12,561 42.18%

Románia#

6,835 1,514 5,321 711

712

3,898 24.0% 304 3,594 47.41%

Spanyolország

31,723 7,302 24,421 2,364

1,551

20,506 18.0% 1,200 19,306 39.14%

Svédország

49,403 11,811 37,592 9,021

2,632

25,939 25.0% 2,108 23,832 51.76%

Szlovákia#

13,981 3,640 10,341 1,025

1,386

7,930 20.0% 515 7,415 46.97%

Szlovénia

19,216 2,665 16,551 1,189

3,658

11,704 20.0% 761 10,944 43.05%

(Az összegek mindenhol euróban vannak megadva. Az egykulcsos adót használó országokat a következő jellel jelöltük: #)

A tanulság mindenekelőtt az, amit blogunk többször is hangsúlyozott, hogy az EU tagállamok rengeteget költenek, viszont ez az újraelosztási modell nemhogy nem segít a jelenlegi gazdasági válságban, de el is mélyítheti azt.

Az egyének és a cégek már így is rengeteg terhet fizetnek. Az adóknak emiatt csökkenniük kellene, hogy bátorítsuk a gazdasági szereplőket. A legfontosabb, amit meg kell érteniük az EU kormányainak: fel kell hagyniuk azzal a gyakorlattal, hogy ész nélkül költik az adófizetők pénzét.