"A davosiak körébe is leszivárgott mindenesetre az a szélbalosok, Occupy-osok és Soros György által gerjesztett bűntudat, mely szerint nem az állami piactorzító mechanizmusok és direktívák, hanem ők, azaz a bank- és pénzvilág felel kizárólagosan az elmúlt évek válságáért. (…) Kialakulófélben az öngyűlölő kapitalizmus (…), azt hiszik, ha ideológiai, szemléletbeli engedményeket tesznek a kapitalizmus 'kritikusainak', 'megszelíditőinek', 'vadhajtás-lenyesegetőinek', akkor attól jobb fejeknek tűnnek" – írtam pénteki bejegyzésemben, és bár nem nyilván nem tudok próféta lenni a saját hazámban, azért megpróbáltam. A davosi hírek igencsak igazolták a fentieket.

"Egymást túllicitálva igyekeznek bebizonyítani a davosi Világgazdasági Fórumon részt vevő vállalatvezérek törődésüket és adakozási kedvüket, hogy javítsanak a 'kiváltságos 1 százalék' megtépázott hírnevén; a kritikusokat azonban egyelőre nem sikerült meggyőzni" – foglalja össze a történteket az MTI, teljes joggal idecitálva a Porto Alegre-i antikapitalista ellen-meeting, a Szociális Világfórum eseményeit is.

Na melyik fórumról szól ez: "a nyugati típusú demokrácia továbbra is érvényes modell a világ számára, és ez mindaddig így marad, amíg bevonja a társadalom minden szeletét, és központi tételének tartja a szociális egyenlőséget." Porto? Nem. Davos. Kérem, húzzák kicsit feljebb azt a fehér lobogót.

Vagy itt van például Mark Penn, a Burson-Marsteller vállalati arculat (pr) tanácsadással foglalkozó cég vezérigazgatója, aki ugyancsak nem a portói, hanem a davosi fórumon mondta el: "immár valamennyi ügyfelünk tisztában van azzal, hogy a vállalatoknak társadalmilag felelős módon kell viselkedniük. Korábban sokan hunytak szemet e felett" – tette hozzá. De ennek a korszaknak immár vége, eljött a bűntudatos, adományozó kapitalizmus korszaka, amikor már nem a profit az elsődleges, hanem az ezzel hazug módon szembeállított "társadalom" (már ha – Thatcher asszony nyomán – egyáltalán van ilyen).

Aztán, maradva továbbra is az MTI összeállításánál: felszólalt Liesel Pritzker Simmons, a Hyatt szállodabirodalom örököse, aki kiemelte: "a vállalatvezetők jelenlegi generációja elkötelezett, hogy a nyereségen túlmutató szempontok mentén irányítson.Ez nem csak átmeneti trend vagy divat; miután viszonylat fiatalon éltem meg a mostani válságot, már nincs nagy bizalmam a hagyományos kapitalista piacban." A cég nyereségén azonban legfeljebb egy szempont "mutathat túl," ez pedig a nyereség szégyellése és annak részbeni elosztása mások felé, akik azt nem érdemelték meg, nem dolgoztak meg érte, nem vállaltak érte felelősséget; csak a cégtől várják el a "felelősségvállalást" olyan emberekért és folyamatokért, akik és amelyek kívül esnek tevékenységi körén.

"Egy pr-kutatással foglalkozó intézet, az Edelmann által a héten kiadott elemzés szerint a vállalati vezérigazgatók kedvező társadalmi megítélésének aránya jelentős mértékben, 12 százalékponttal 38 százalékra csökkent tavaly. (…) Ebben a kontextusban ígérnek egyre nagyobb összegben támogatást a világ vállalatvezérei. A holland élelmiszeripari és vegyipari csoport DSM csütörtökön jelentette be, hogy 1 millió dollárt ajánl fel a rizsfélék vitamintartalmának növelését célzó ENSZ Világélelmezési Programnak. A Microsoft informatikai óriás alapítója, Bill Gates alapítványán keresztül további 750 millió dollárt ad a finanszírozási gondokkal küzdő AIDS Alapnak."

Tehát nem annyira nagylelkűségről, inkább imázs-polírozásról, az antikapitalisták felé tett újabb gesztusokról van szó (bár, tegyük hozzá, Bill Gates alapítványa legalább tényleg sokat és tényleg hatékonyan adományoz különböző nemes célokra, ráadásul Bill-nek jó meglátásai is vannak a kapitalizmusról, ezeket a közeli napokban meg is osztuk önökkel, maradjanak velünk.)

"A nagyvállalatok és a kapitalista világrend bírálói mindazonáltal elégedetlenségüknek adtak hangot" -naná, nem tudom, mit vártatok, davosiak, hálát? Amíg nem kapituláltok teljesen, amíg feltett kézzel, fehér lobogóval nem vonultok ki piaci hadállásaitokból, folyamatos lesz a presszió az amerikai és európai ballib véleményformálók, akadémikusok, médiamegmondók részéről.

Például így: "Laurent Moeri, az Occupy egyik tagja a vállalati felajánlásáradatra reagálva úgy nyilatkozott: "(…) nem ez a megoldás. Az embereket abban kell segíteni, hogy önmaguktól is képesek legyenek felemelkedni, és nem a jótékonykodáshoz való függőségüket kell erősíteni. A vállalati felelősségvállalás csak egy módja a fogyasztók elcsábításának" – tette hozzá. Remek. De ugye próbáltak volna meg ezek az emberek nem adományozni, lett is volna felzúdulás a Porto Alegre-i autonóm kommunákban, zöld pártokban, pacifista egyletekben, tőkeellenes keresztény bázisközösségekben! Hogy a szemét önzés, meg a rothadó finánctőke, meg a közösségi értékek, meg az indián őslakosság! És még a Föld sem melegszik, szar hétvégénk volt.