Az egyik legbrilliánsabb gazdasági újságíró, aki valaha élt – mondta róla az ismert közgazdász, Joseph Schumpeter. A szabad társadalom és a szabad piac nagy prófétája – így nevezte őt Vaclav Klaus cseh államfő. Mindez igaz, ám a francia Frédéric Bastiat (1801-1850) nemcsak remek, éles eszű esszéista, de közgazdász, jogfilozófus, és törvényhozási képviselő is volt. Legismertebb műve, A törvény most az Ad Librum kiadásában végre magyarul is elolvasható, sőt a kötet tartalmazza az Ami látható s ami nem látható című közgazdasági-politikai írását is.

Bastiat a klasszikus liberális politikai filozófia képviselője, akit korának szocialista, sőt, egyre inkább kommunizmusba hajló tendenciái arra sarkalltak, hogy világos stílusú, markáns írásokban álljon ki a limitált kormányzat és a piaci folyamatok szabadsága mellett.

"Az élet, a szabadság és a tulajdon nem azért léteznek, mert az ember törvényeket alkotott. Épp ellenkezőleg, pont amiatt kezdett el egyáltalán az ember törvényeket hozni, mert az élet, a szabadság és a tulajdon már korábban léteztek." Kulcsfontosságú megállapítás ez, hiszen kizárólag ez a logika, ez a morál alapozhatja meg egy valóban szabad társadalom létét, ahol az állam nem avatkozhat be az emberek életébe, hiszen funkciója kizárólag az élet, a szabadság és a tulajdon védelme.

Ám senki ne úgy vegye a kezébe ezt a kis kötetet, mint valami történelmi relikviát. Sőt, kevés mű segít annyira megérteni pl. a mai "polgári" kormányunk agresszivitását és mélyen szocialisztikus társadalom-mérnökösködését, mint A törvény. A 19 századi téveszmék, 20. századi hazugságok máig itt vannak velünk.

"Nagyon is jellemző a jelenkori közgazdaságtanra, hogy új és új érvekkel próbálja igazolni a különböző előítéleteket, amelyek azért olyan vonzóak, mert a következményeik olyan kellemesek és kényelmesek: költekezni jó, megtakarítani rossz; ha megszűnnek a segélyek, sok ember kerül hátrányba; jobb, ha a kormány kezében van a pénz, mint az emberekében; a kormány feladata, hogy minden ember azt kapja, amit megérdemel stb. Ezek az elvek még a mai napig velünk élnek. A különbség, hogy míg Bastiat a különböző kormányok adott érdekeivel szemben folyamatosan harcolt a populista ideológiákkal szemben, addig manapság sok befolyásos gazdasági iskola van, amely a laikus számára érthetetlen módon még mindig ezeket téveszméket hirdetik" – aktualizálta a 19. század derekán elhunyt Bastiat gondolatait a könyvhöz írt előszavában F. A. Hayek.

Nem tudunk ellenállni a kísértésnek, úgyhogy idézünk még valamit Hayek mester előszavából, Bastiat híres, szarkasztikus példáját a gyertyagyártók petíciójáról, tehát a lobbisták és az állami protekcionisták hatalmáról:

"Bastiat egyik ismert tanmeséje a gyertyagyártók petíciójáról szól, akik a nap elleni verseny miatt azt javasolják, hogy minden ablakot tiltsanak be, mert a nap fénye miatt nem lesz szükség a gyártók áldozatos munkájára. Sajnálatra méltó módon még ma is van olyan közgazdász, aki el is fogadja a gyertyagyártók érvét. Egy híres francia gazdasági tankönyv Bastiat érvét a következő sorokkal cáfolja: 'Keynes szerint – mivel feltételezzük, hogy az általános egyensúlyi elmélettel egyetértésben megnövekszik az alulfoglalkoztatottság – a gyertyagyártók érve teljesen jogos!' " Hány szemléletes példát találna Bastiat a magyar "Nemzeti Ügyek Kormányának" (és a nála lobbizók) ténykedésében!

Figyelem, karácsonyi akció! Érdekli Bastiat alapműve? Rendelje meg a Kapitalizmus blogon keresztül (info@kapitalizmus.hu)! A kötet bolti ára 1890 Ft, de nálunk az első 50 megrendelő ajándékba megkapja a Morality of Capitalism c. amerikai könyvet is (libertárius esszék a szabad piacgazdaság erkölcséről). A két könyv ára csak 1500 Ft + postaköltség.