Van egy óriási előnye annak, hogy Budapesten tanácskoztak a világ tudósai: mostantól azért nehéz lesz egy újabb kritikátlan cikket közölni a "génmanipulált", sőt "génszennyezett" növényekről, élelmiszerekről. Most már csak a "globális klímaváltozás" nevű túlhajtott hisztériáról kéne egy jó kis nemzetközi konferenciát szervezni, hátha eloszlik az a lila köd is a fejekben.

Történt ugyanis, hogy szakemberek a Tudomány Világfóruma (WSF) egy szekcióülésén "a mezőgazdaság egy Magyarországon tiltott formáját, a genetikailag módosított, úgynevezett GMO–növényekre alapozott agrárgazdaság fontosságát hangsúlyozták" az MTI beszámolója szerint. "Brazil, dél-afrikai, német és amerikai tudósok kiemelték: a GMO nagyban hozzájárulhat az élelmiszerellátás biztonságához és országok felemelkedéséhez." Még ilyet!

De nézzük csak tovább ezt az igen kevés figyelmet keltett pénteki MTI-tudósítást: "Brazília a genetikailag módosított növények alkalmazásában nagyhatalom, a GMO-növényekkel borított mezőgazdasági termőterület nagysága alapján az Egyesült Államok után a második helyen áll – emelte ki Elibio Rech, az Embrapa brazil állami agrárkutató intézet biotechnológiai osztályának munkatársa. A GMO néven ismert technológiák alkalmazásával csökkenteni lehet a termelési költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását, a korábbiaknál versenyképesebb termékeket lehet előállítani, vagyis a GMO a felemelkedés egyik eszköze lehet a mezőgazdaságban – hangsúlyozta a szakember, utalva egyebek között arra, hogy Brazíliában a vetésterület minimális növelése mellett megháromszorozták a szójatermelést." Még ilyet, kettő.

"Hasonlóképpen vélekedett Dionne Shepherd dél-afrikai kutató, az Afrikában kifejlesztett első GMO-növény szabadalmának tulajdonosa, aki előadásában a betegségeknek ellenálló kukoricafajták kikísérletezésének fontosságáról beszélt, rámutatva, hogy a kontinensen az elfogyasztott kalória 50 százaléka valamilyen kukoricaalapú élelmiszerből származik, így súlyos éhínséghez vezethet egy-egy betegség, amely megtizedeli a kukoricatermést." Még ilyet, három. De miért is fontos mindez?

Hát például azért, mert Magyarországon a zöld ideológia hatása alatti szakemberek, bal/jobb médiamunkások és a megbízhatóan piacellenes politikusok között ki nem mondott konszenzus van a GMO-módosított növények ügyében. Egy szeptemberi hír szerint az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén "az országgyűlési képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy Magyarország génmódosított szervezetektől (GMO) való mentességét továbbra is fenn kell tartani"(kiemelés tőlünk).

Azt az LMP-s javaslatot mondjuk hálisten elutasították, amely a Büntető törvénykönyv módosítával a "géntechnológiával való visszaélést" büntette volna, de a magyar törvényhozók azért így is jól elköteleződtek a szűklátókörűség, a tudomány- és fejlődésellenesség, az ostobán értelmezett ökopolitika mellett.

Magyarországon Kun István az egyik szakíró, aki megpróbál szembeszállni az őrület határát súroló GMO-hisztériával (kezdetnek itt van pl. a GMO-módosítás definiciója: "Mi a génmódosítás? A fajták nemesítésének újabb módszere. Célja az, hogy a haszonnövények termesztésre alkalmasabbakká váljanak, ellenállóbbak legyenek, többet teremjenek." Tényleg botrány.

"Honnan származik a viszolygás? A félelem? Mi indokolja a kialakult rettegést? Ezt módszeresen felszították. Kemény propagandával, botrányos akció zással, látványos – noha nem tömeges – tüntetésekkel, happeningekkel, ahol mindig ott volt néhány operatőr. A magyar sajtó készségesen kiszolgálta ezt. Az egész. Mind. Ától cettig. Nekik hír kellett. Megkapták. A hangulat ellenségessé szításában a főszerep egy rejtélyes pénzügyi alapokkalműködő szervezeté, amelyet Greenpeace-nek neveznek" – fejtegeti Kun, érdemes az egész cikket elolvasni.

Meg azt is, ahol ilyeneket mer írni: "A kistermelés „bizonyított” hazánkban. Százezrek nyomorát hozta. Alapozni nem lehet rá. Akkor sem, ha a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárstratégiája minden reményét e termelőszektorba veti. Hozzá kell tenni: a kistermelő sem vegyszermentesen gazdálkodik, még a kertjében sem. Az okos biogazda meg éjjel permetez, mikor nem látják. (…) A Greenpeace valós szándékai akkor derülnek ki, amikor indokolják, hogy miért nem a százmillió hektár fölött génmódosított kukoricát és szóját vető amerikai farmerek között hintik az igét. Hogy ez veszett fejsze lenne? Igen satnya érv! Más az ok. Ott kiröhögnék őket."

A zöld agitprop-dömping mellett, vagy inkább helyett érdemes tehát megfontolni a GMO melletti érveket ("There are no proven examples of GM products adding risks"). A "génmanipulációnál" a zöldek általi manipuláció a rosszabb.